Olvasói vélemények
Összegzés:Marcelo Gleiser könyve a tudományos megismerés határait vizsgálja, miközben széles áttekintést nyújt a tudomány és a filozófia történetéről. Olyan metaforikus fogalmakat használ, mint a „tudás szigete”, hogy bemutassa a világegyetem felfedezésének és megértésének folyamatos útját. A kritikák kiemelik a könyv lebilincselő írói stílusát és elgondolkodtató tartalmát, de aggodalmakat is megfogalmaznak egyes gondolatok ismétlődése és egyes fejezetek nehézsége miatt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és elegánsan megírt, gyakran költői.
⬤ A nem tudósok számára is hozzáférhető, és kerüli a túlságosan szakszerű szakzsargont.
⬤ A tudományos értekezések mellett gazdag történelmi kontextust is nyújt.
⬤ Arra ösztönzi az olvasót, hogy értékelje a tudás korlátait és a tudományos kutatás folyamatos jellegét.
⬤ Hatékony metaforákat használ az összetett fogalmak, például a „tudás szigete” szemléltetésére.
⬤ A tudományról szóló viták egyensúlyban vannak a filozófiai és egzisztenciális elmélkedésekkel.
Hátrányok:⬤ Egyes kritikusok szerint a tartalom ismétlődik és hasonlít más pop-tudományos könyvekhez.
⬤ Bizonyos részek, különösen a kvantumfizika, nehezen érthetőek, és kihívást jelenthetnek az olvasóknak.
⬤ Néhány olvasó több eredeti filozófiai meglátást várt a meglévő elméletek összefoglalása helyett.
⬤ A témák puszta terjedelme egyesek számára túlterhelőnek tűnhet.
(90 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Island of Knowledge: The Limits of Science and the Search for Meaning
Könyv tartalma:
Minden kérdésre van válasz? Mennyit tudhatunk a világról? Létezik-e olyan, hogy végső igazság?
Embernek lenni annyi, mint tudni akarni, de amit képesek vagyunk megfigyelni, az csak egy aprócska része annak, ami „odakint” van. Marcelo Gleiser fizikus A tudás szigete című könyvében nyomon követi, hogyan keressük a választ a létezés legalapvetőbb kérdéseire. Ennek során provokatív következtetésre jut: a tudomány, a válaszok megtalálásának fő eszköze, alapvetően korlátozott.
Tudásunknak ezek a korlátai mind a felfedezéshez használt eszközeinkből, mind a fizikai valóság természetéből fakadnak: a fénysebességből, a bizonytalansági elvből, a kozmikus horizonton túli látás lehetetlenségéből, a befejezetlenségi tételből és saját korlátainkból, mint intelligens faj. Gleiser szerint a korlátok ily módon történő felismerése nem jelent visszatartó erőt a fejlődéstől, és nem jelenti a vallásnak való behódolást. Inkább felszabadít bennünket arra, hogy megkérdőjelezzük a világegyetem értelmét és természetét, miközben megerősítjük az élet és önmagunk központi szerepét benne. A tudomány folytathatja és folytatnia kell, de határainak felismerése feltárja valódi küldetését: a világegyetem megismerése önmagunk megismerését jelenti.
A tudás szigete a megértés keresésének drámai történetét meséli el, és a történelem legnagyobb gondolkodóinak - Platóntól Einsteinig - gondolatait tárja elénk, valamint azt, hogyan hatnak ránk napjainkban. A tudás és az értelem keresésének hiteles, széles körű intellektuális története, A tudás szigete egyedülálló képet nyújt arról, mit jelent embernek lenni egy rejtélyekkel teli világegyetemben.
