A tudatos elme

Olvasói vélemények

Torey Zoltán „A tudatos elme” című könyve egyedülálló nézőpontot mutat be a tudatosságról és annak a nyelvvel való kapcsolatáról, bár az olvasók vegyes véleményeket kapnak róla. Míg egyesek dicsérik a könyv érthetőségét és az összetett témák lebilincselő tárgyalását, mások a szűk definíciók és a kísérleti bizonyítékok hiánya miatt kritizálják. Sok olvasó elégedetlenségét fejezi ki a könyv megközelítésével kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy nem elég mélyreható, és azt állítja, hogy túlzottan leegyszerűsíti a tudat természetét.

⬤ Könnyen olvasható és érthető összetett témák.
⬤ Világos előadásmódot és magával ragadó vitákat kínál.
⬤ Megvilágító meglátások, különösen a szabad akaratról és a tudat evolúciójáról.
⬤ Egyes vélemények szerint tudományos alapokat használ a filozófiai spekulációkkal szemben.

⬤ A tudat szűk definíciója elsősorban a nyelvre összpontosít, figyelmen kívül hagyva a tágabb szempontokat.
⬤ Kísérleti bizonyítékok hiánya és megalapozatlan állítások.
⬤ Sűrű és szakzsargonnal teli írásmód, amely néhány olvasó számára nehéz lehet.
⬤ Egyesek szerint a szerző önhitt, és a könyvből hiányzik az alázat.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Conscious Mind

Könyv tartalma:

Az elme kialakulásának bemutatása: hogyan tett szert az agy öntudatra, funkcionális autonómiára, gondolkodási képességre és beszédkészségre.

Hogyan alakult ki az emberi elme az agyat alkotó neuronok gyűjteményéből? Hogyan tett szert az agy öntudatra, funkcionális autonómiára, nyelvi képességre és a gondolkodásra, önmagának és a világnak a megértésére? Torey Zoltán az Alapvető ismeretek sorozat e kötetében közérthető és tömör leírást nyújt arról az evolúciós áttörésről, amely az emberi elmét létrehozta.

Torey az evolúcióbiológia, az idegtudomány és a nyelvészet ismereteire támaszkodva rekonstruálja az események sorrendjét, amelyek révén a Homo erectusból Homo sapiens lett. Leírja a kibővített működést, amely a kialakuló elme alapját képezi - egy új ("off-line") belső válaszrendszert, amellyel az agy hozzáfér önmagához, majd a mentálisan generált viselkedési lehetőségek szelekciós mechanizmusát alkotja. Torey szerint ez a funkcionális áttörés megmagyarázza, hogyan vált az állati agy "tudatossága" önmaga számára elérhetővé és reflektívvé - vagyis hogyan tett szert az emberi agy tudatos elmére. A tudatosság, ellentétben az állati tudatossággal, nem egy egységes jelenség, hanem egy összetett folyamat. Torey beszámolója megmutatja, hogyan fejlődött a protolanguage nyelvvé, hogyan épült ki a kialakuló elme agyi alrendszere, és miért átláthatatlanok ezek a fejlemények az önvizsgálat számára. Az agy funkcionális autonómiáját - érvelése szerint - szabad akaratként éljük meg.

Torey azt javasolja, hogy amint az élet elkezdődött, a tudatosságnak is létre kellett jönnie - mivel a tudat az agy viselkedési válaszának információs forrása. A tudat - érvelése szerint - nem egy újonnan szerzett "tulajdonság", "kozmikus elv", "áramköri elrendezés" vagy "epifenomén", ahogy mások állítják, hanem az élő rendszer működési módjának nélkülözhetetlen működő összetevője.