Értékelés:
A „The Crucible of Consciousness” kritikái a vélemények széles skáláját mutatják be: egyes olvasók dicsérik a tudatosság innovatív meglátásait az agyi aszimmetria és a nyelv szemüvegén keresztül, míg mások a sűrű tudományos stílust és az érvelés vélt hibáit kritizálják.
Előnyök:A könyv friss és hihető elméletet mutat be a tudatosságról, különösen az agyféltekék és a nyelv szerepéről. Sok recenzens elgondolkodtatónak találta, jelentős magyarázó erővel bír, és az elmefilozófia iránt érdeklődők számára alapvető olvasmányként ajánlotta. Az olvasók nagyra értékelték Torey egyedi nézőpontját és azt a képességét, hogy összetett fogalmakat képes összefüggően kezelni.
Hátrányok:Az akadémikus írásmódot sűrűnek és szövevényesnek jellemezték, ami néhány olvasó számára nehezen követhetővé tette. Több recenzens rámutatott a szerző érvelésének lehetséges logikai hibáira, és úgy vélték, hogy a szerző néha más gondolkodók terméketlen kritikájába bocsátkozik ahelyett, hogy a saját tézisére koncentrálna. Néhányan úgy találták, hogy a könyv túlbonyolított egy egyszerű gondolatot, ami az árát tekintve csalódást okozott.
(9 olvasói vélemény alapján)
Crucible of Consciousness - An Integrated Theory of Mind and Brain (Torey Zoltan (c/o Margaret Dawn Torey))
Az evolúciós áttörések interdiszciplináris vizsgálata, amelyek az agyat saját maga számára hozzáférhetővé tették.
A tudat olvasztótégelyében Torey Zoltán elméletet kínál az elméről és annak az evolúcióban betöltött központi szerepéről. Nyomon követi azt az evolúciós áttörést, amely az agyat önmagának hozzáférhetővé tette, és bemutatja, hogyan működik az elmével felerősített agy. Meghatározza, mi az, ami az emberi öntudatot megkülönbözteti az egyszerű állati tudatosságtól, és feltérképezi annak idegi és nyelvi alapjait. És ellentmondásos módon amellett érvel, hogy a reflektív tudatosság neurális technikája nem lehet sem algoritmikus, sem spirituális - sem számítógép, sem szellem a gépben.
Az emberi elme egyedülálló; nemcsak tudásunk epicentruma, hanem szellemi határaink külső határa is. Az öntudatos elme rejtélyének meg nem oldása - írja Torey - ellentétes azzal az evolúciós lendülettel, amely létrehozta. Torey olyan modellt javasol, amely egyetlen fókuszba helyezi a rejtélyt alkotó összes elemet: hogyan működik az agy, annak funkcionális összetevői és kölcsönhatásaik; hogyan fejlődött ki a nyelv és hogyan fejlődött ki a szintaxis a szemantikai szubsztrátumból az idegi tranzakciók révén; és miért csapja be magát az elmével felruházott agy az entelechi típusú benyomásokkal.
Torey először az elme, az agy azon alrendszerének nyelvvel összefüggő kialakulását követi nyomon, amely lehetővé teszi, hogy az agy tudatában legyen önmagának. Ezután feltárja ezt a rendszert: hogyan működik a tudatosság, miért nem átlátható az önvizsgálat számára, és milyen értelme van az evolúció összefüggésében.
A "tudatosság forradalma" és az idegtudományok integratív fókusza lehetővé tette, hogy az emberi elmével kapcsolatos, korábban rejtélyes elképzeléseket konkretizáljuk. Torey elmemodellje ennek logikus következménye, kiemelve a reflektív tudatosságú emberiség koherens és értelmes szerepét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)