Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a kritikai realizmus egyik alapműve, és vegyes kritikákat kapott. Dicsérik a tudományfilozófiához való hozzájárulásáért, különösen a pozitivizmus kritikájáért, de gyakran kihívásnak és az alkalmi olvasók számára túlságosan bonyolultnak tartják.
Előnyök:⬤ Alapvető olvasmány a filozófia és a társadalomtudományok iránt érdeklődők számára.
⬤ Fontos hozzájárulás a tudományfilozófiához.
⬤ A klasszikus empirikus realizmuson túlmutató mély meglátásokat kínál.
Hátrányok:⬤ Filozófiai háttér nélkül nehezen olvasható
⬤ Gyakran újraolvasást igényel.
⬤ Időnként fárasztó a bonyolult szókincs miatt.
⬤ Sok alkalmi olvasó szellemi kínzásnak tartja
⬤ Nem alkalmas azoknak, akik nem elkötelezettek a téma iránt.
(7 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
A Realist Theory of Science
Könyv tartalma:
Először 2008-ban jelent meg. Az A tudomány realista elmélete ma már a tudományfilozófia klasszikusának számít, és azon kevés könyvek egyike, amelyek nemcsak a tudományról, hanem az általa vizsgált világ természetéről alkotott elképzeléseinket is megváltoztatták. Eredeti, 1975-ös megjelenése óta a könyv inspirálta a kritikai realizmus néven ismert multidiszciplináris és nemzetközi gondolkodási mozgalmat; gondolatai pedig a tudományok, művészetek és bölcsészettudományok teljes spektrumára, valamint a társadalmi gyakorlatok és szakmák sokféleségére gyakoroltak hatást.
Ebben a könyvben Roy Bhaskar az ontológia újraindítását tűzi ki célul, kritizálva a létnek a tudás javára történő redukcióját, amelyet ő episztemikus tévedésnek nevez. A kísérleti tevékenység természetéből kiinduló transzcendentális érvelést alkalmazva kritikát fogalmaz meg a tudományfilozófiában uralkodó pozitivista és neokantiánus hagyományokkal szemben, és egy új ontológiát dolgoz ki, amelyben a struktúra, a különbség és a változás fogalmai kerülnek előtérbe. Ezután a tudományos felfedezés és fejlődés természetét elemezve megmutatja, hogy mind az empirista, mind a racionalista hagyományokkal szemben hogyan juthat el a tudomány a természeti szükségszerűségről való a posteriori tudás birtokába.
Az így kialakult álláspont, amelyet a szerző transzcendentális realizmusként jellemez, számos hagyományos filozófiai problémát, például az indukció problémáját képes megoldani. Ugyanakkor megteremti az alapját a társadalomtudományok, az etika és az emberi emancipáció projektjének radikálisan új elbeszéléseinek.
Mervyn Hartwig új bevezetője e kiadáshoz leírja A realista tudományelmélet jelentőségét az egész bölcsészettudományi világban, és szakértői kritikát nyújt a tartalomról.
