A vallás és a kapitalizmus felemelkedése

Olvasói vélemények

Tawney „A vallás és a kapitalizmus felemelkedése” című könyve kritikusan értékeli a vallási változások, különösen a kálvinizmus, valamint a kapitalista gondolkodás és gyakorlat kialakulása közötti kölcsönhatást. Sok olvasó szerint ez egy sűrű, mégis éleslátó mű, amely gondolkodásra ösztönöz mind a kapitalizmus, mind az olyan kérdésekkel kapcsolatos vallási attitűdök fejlődéséről, mint az uzsora.

Az olvasók nagyra értékelik a könyv mélységét, tudományos írását és a kapitalizmus és a valláshoz fűződő kapcsolatának történelmi belátását. A könyv életbevágóan fontos és átalakító, gazdag érvelést nyújt, amely a jelenlegi gazdasági gyakorlatról való elmélkedésre ösztönöz. Számos kritika kiemeli a könyv relevanciáját a kortárs társadalmi kérdések szempontjából, és a kapitalizmus történelmi összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmányként ajánlják.

Számos kritika rámutat a könyv elavult és szövevényes nyelvezetére, amely megnehezíti az olvasást. Egyes kiadások rossz nyomdai minőségben, nyelvtani hibákkal és apró betűkkel jelennek meg, amelyek rontják az általános élményt. Emellett néhány olvasó megjegyzi, hogy a könyvvel való foglalkozás jelentős szellemi erőfeszítést igényel, és nem biztos, hogy alkalmas azoknak, akik könnyed olvasmányt keresnek.

(26 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Religion and the Rise of Capitalism

Könyv tartalma:

A huszadik századi politikai gazdaságtan egyik igazán nagy klasszikusában R. H.

Tawney azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a vallás hogyan hatott a társadalmi és gazdasági gyakorlatra. Ezt úgy teszi, hogy könyörtelenül nyomon követi a vallási gondolkodásnak a kapitalista gazdaságra és ideológiára gyakorolt hatását a középkor óta. Ezáltal rávilágít arra, hogy a kereszténység miért tölt be továbbra is egyedülálló szerepet a piacon.

Ezáltal a könyv a nyugati kultúra jelenlegi erkölcseinek és erkölcsének történelmi hátteréről nyújt éleslátó elemzést. A Vallás és a kapitalizmus felemelkedése ma még aktuálisabb, mint megjelenésekor; ma ugyanis egyértelműbb, hogy a vallás és a világi üzleti szféra közötti határvonal eltolódik, hogy a gazdasági érdekek és az etikai megfontolások már nem zárhatók biztonságosan külön rekeszekbe.

Azzal, hogy Tawney azt a korszakot vizsgálja, amely a középkori társadalomszervezési elméletekből a modernbe való átmenetet jelentette, tisztázza a századvég legégetőbb problémáit. Kemény, izmos, változatos és gazdag prózában lebilincselő és tartalmas történetet mesél el.

Adam Seligman pedig új bevezetőjében, amely a maga nemében akár klasszikusnak is számíthat, részletesen ismerteti Tawney teljes hátterét, a társadalomtudományi gondolkodás jelenlegi helyzetét e nagy kérdésekről, és olyan összehasonlító elemzést nyújt Tawney-nak Max Weberrel, amely egyszerre gyönyörködteti és informálja a legkülönfélébb olvasókat.