Occult Roots of Religious Studies
A vallástudomány történetírói elsősorban ideológiai, leginkább teológiai és fenomenológiai elképzelések racionalizálásaként írták meg e tudományág történetét: egyrészt az összehasonlító, filológiai és szociológiai módszerek meghonosításával, másrészt a szándékos semlegesség igényével. Ez az értelmezés az okkult-ezoterikus hagyományokban rejlő fontos gyökerek elfojtását eredményezte.
Ez a "megtisztulási folyamat" (Latour) nem azonosítható az akadémiai tanulmányok eredetével. De facto az idealista elméletek kiiktatása időbe telt, és csak később történt meg. A korai összefonódásra vonatkozó egyik példa a tibetológia, ahol számos kutató és elismert tanszékvezető a teozófiai eszmék hatása alatt állt, vagy akár a Teozófiai Társulat tagja volt. Hasonlóképpen, az összehasonlító statisztika kialakulása sem érthető meg az ezoterikus eredetű perennialista eszmék figyelembevétele nélkül, amelyek szerint minden vallás közös eredetű.
Ebből a szempontból nem csak a vallástudomány történetét kell újragondolni, hanem azt is, hogy a vallástudományt részben ezek a hagyományok formálták, amennyiben az okkult eszmékkel szembeni ellenmodellnek tekintette magát.
