World Authorship
Az Oxford Twenty-First Century Approaches to Literature eredeti esszéi inkább provokálni akarnak, mint megnyugtatni, inkább kihívást jelentenek, mint kodifikálni. A meglévő ismeretek összegzése helyett a területen dolgozó tudósok célja, hogy új vitákat nyissanak.
Ahelyett, hogy a megállapodott konszenzust hangsúlyoznák, az élénk és megoldatlan viták területeire irányítják olvasóikat.
Könyvkereskedők, szerzők és tudósok azóta beszélnek világirodalomról, amióta Goethe a XIX. század elején divatba hozta a kifejezést. Mégis, a sok beszéd közepette, amely a könyvekről szól, amelyek "keringenek", és az irodalomról mint egyfajta egyetemes tulajdonról, amely "ablakként működhet a világra", hogyan számolunk el azokkal az emberekkel, akik valós helyeken élnek, és akik írják, fordítják, forgalmazzák és olvassák a globális utazásokon utazó szövegeket? A World Authorship új utat nyit azzal, hogy megmutatja, hogyan lehet a szerzőség valós világbeli összefüggéseit és a fikció irodalmi világát összehozni.
A világ vezető akadémikusai és kreatív szakemberei, köztük szerzők, fordítók, kiadók, szerkesztők, díjbírálók és irodalmi fesztiválok szervezői által írt World Authorship Michael Foucault "szerzői funkcióját" aktualizálja, jelentősen kibővítve az irodalomban részt vevő emberek és gyakorlatok hálózatát. A világ szerzőségének kulcsszavas aspektusait tárgyalja, és a tényleges irodalmi szövegek tanulmányozására alapozva megvilágítja, hogyan oszlik meg és készül az irodalom a világ különböző részein és a történelem különböző időszakaiban. Minden hozzászólás középpontjában azonban egy kulcskérdés áll: hol van az emberi tényező a világirodalomban? A World Authorship a "kezdetektől" a "Hang"-ig mindent felölelve választ ad.
