Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Formative Fictions: Nationalism, Cosmopolitanism, and the Bildungsroman
A Bildungsroman, vagyis a "képzőregény" hosszú ideje paradox életet él az irodalomtudományban, mivel egyszerre tekintették sajátosan német műfajnak, amely az ország Nyugat-Európától való kulturális különbségének jelzője, és a modernitás egyetemes kifejeződésének. A Formative Fictions című könyvében Tobias Boes amellett érvel, hogy a Bildungsroman kettős státusza miatt ez a regényforma elegáns módon tárgyalja a nemzeti és a világirodalmat övező eltérő kritikai diskurzusokat.
A tizennyolcadik század vége óta a szerzők a főszereplő felnőtté válásának történetét olyan erőteljes eszközként használják, amellyel megkönnyíthetik a nemzeti közösségek létrejöttét olvasóik körében. Az ilyen kísérletek mindig megbotlanak abban, amit Boes "kozmopolita maradványoknak" nevez, olyan identitásigényeknek, amelyek ellenállnak a nacionalizmusnak a nemzetállam normatív rendszerében való bezárkózásra irányuló törekvésének. Ezek a kozmopolita maradványok felelősek oly sok formálódó regény furcsán tétova befejezéséért.
A Formative Fictions című művében Boes számos olyan regényt - többek között Goethe Wilhelm Meister tanoncai, Karl Leberecht Immermann Az epigonok, Gustav Freytag Adósság és hitel, Alfred Dblin Berlin Alexanderplatz és Thomas Mann Doktor Faustus című regényét - olvasmányosan mutat be, amelyeket mindig is különösen "németnek" éreztek, és összehasonlítja őket olyan szerzők regényeivel, mint George Eliot és James Joyce, hogy megmutassa, hogy a nemzeti sajátosság jelzőinek tűnő művek a világirodalom témáiként is olvashatók.
