A világ színpadra állítása: A kínai nacionalizmus a huszadik századfordulón

Olvasói vélemények

Rebecca E. Karl „A világ színpadra állítása” című írása megkérdőjelezi a kínai nacionalizmusról alkotott hagyományos nézeteket, mivel globális kontextusba helyezi azt. A szerző szétválasztja a „nemzetet” az „államtól”, és feltárja, hogy a késő Csing-kor értelmiségiekre hogyan hatottak a nemzetközi nacionalista mozgalmak. A könyv kitér a gyarmatosítás hatására olyan régiókban, mint Hawaii és a Fülöp-szigetek, és kritikával illeti az etnonacionalizmus szerepét, valamint azt, hogy Kína képes volt-e átvenni szélesebb körű globális mozgalmakat a reformok és az imperializmusnak való ellenállás érdekében.

Karl nézőpontja innovatív és meggyőző, a kínai nacionalizmust nem szigorúan kínai-nyugati, hanem globális szemszögből vizsgálja. A kínai értelmiségiek gondolatainak elemzése mélyreható és értékes betekintést nyújt. A birodalmi történelem iránt érdeklődő olvasók számára is lebilincselő, a nacionalizmus, az antikolonializmus és a reformok témái pedig relevánsak, és az egész elbeszélésben visszaköszönnek.

A könyv sűrű elméleti nyelvezetet tartalmaz, ami a szélesebb közönség számára akadályozhatja a megértést. A történelmi elbeszélés és az exegézis integrációja szétesőnek és zavarosnak tűnhet, különösen akkor, amikor az olyan fontos személyiségek, mint Liang Qichao, változó nézeteket vallanak, amelyek nincsenek egyértelműen strukturálva. Emellett a kínai nacionalizmusban járatlan olvasók számára a kettősségek kontextusa és relevanciája elégtelenül magyarázható.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Staging the World: Chinese Nationalism at the Turn of the Twentieth Century

Könyv tartalma:

A világ színpadra állítása című könyvében Rebecca E.

Karl újragondolja a nacionalista diskurzus termelését Kínában a késő Csing-korszakban, Kína 1895-ös kínai-japán háborúban elszenvedett veresége és a köztársaság 1911-es kikiáltása között. Azt állítja, hogy ebben a történelmi pillanatban a ma harmadik világnak nevezett világgal való növekvő kínai azonosulás tette először láthatóvá a modern világot mint teljességet, és hogy a kínai nacionalista diskurzus kulcselemei erre a világképre hivatkozva alakultak ki.

A kínai nacionalizmus megjelenését ebben az időszakban gyakran úgy ábrázolják, mint ami Kína Japánnal és a Nyugattal szembeni helyzetéből következik. Karl a késő Csing-korszak archívumait bányászta fel, hogy feltárja a kínai értelmiségiek 1895 és 1911 közötti fókuszát, és azt állítja, hogy bár a Kína-Japán-Nyugat háromszög döntő jelentőségű volt, önmagában ez egy hiányos - és ezért hibás - modell a kínai nacionalizmus fejlődéséről. Bár e gondolkodók felfogása és aggodalmai képezik a Staging the World alapját, Karl egy 1904-es sanghaji operaprodukció vizsgálatával kezdi, amely Lengyelország fiktív felosztásáról és modern reinkarnációjáról, mint etnonációról szól.

Azzal, hogy Karl arra összpontosít, hogy ez az opera milyen párbeszédet generált Kínában, olyan fogalmakat világít meg, mint a faj, a gyarmatosítás, a globalizáció és a történelem. Innen kiindulva tárgyalja, hogy a nacionalizmus kínai felfogását hogyan befolyásolta Hawaii mint csendes-óceáni központ "felfedezése", a Fülöp-szigeteki forradalom az Egyesült Államok ellen, valamint a nemzetiség és az etnicitás közötti kapcsolat, amelyet a dél-afrikai búr háború tett nyilvánvalóvá.