A világ táplálása

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák dicsérik Vaclav Smil részletes és adatokkal alátámasztott vizsgálatát a globális élelmezési problémáról, kiemelve a katasztrofális és a túlságosan optimista nézetek közötti egyensúlyt az élelmiszer-ellátottsággal kapcsolatban. Smil elismeri a lehetséges kihívásokat, ugyanakkor reményt is ad a hatékonyság javításával és a technológiával. A kritikusok azonban rámutatnak, hogy optimizmusa túlzottan függhet a népesség stabilizálódására vonatkozó feltételezésektől, valamint a kisebb jelentőségű növények és a hagyományos gazdálkodási módszerek elhanyagolásától.

⬤ Átfogó elemzés, amelyet széles körű adatok és tények támasztanak alá.
⬤ Az összetett témák világos bemutatása túlzott leegyszerűsítés nélkül.
⬤ Kiegyensúlyozott kritika mind a pesszimista, mind a túlzottan optimista nézetekről az élelmiszer-ellátottsággal kapcsolatban.
⬤ Reményt nyújt az élelmiszertermelés hatékonyságának javulásán keresztül.
⬤ Rávilágít az élelmiszer-pazarlásra, mint jelentős, figyelmet igénylő problémára.

⬤ A népességnövekedés stabilizálására vonatkozó egyes feltételezések túlzottan optimistának tűnnek.
⬤ A környezeti problémák, például az elsivatagosodás lehetséges alábecsülése.
⬤ Kevés szó esik a kisebb terményekről és a hagyományos mezőgazdasági módszerekről, amelyek növelhetik a termelékenységet.
⬤ A helyes kormányzás fontosságának hangsúlyozásának hiánya az élelmezésbiztonsági kihívások kezelésében.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Feeding the World

Könyv tartalma:

Egy reális, mégis bátorító pillantás arra, hogyan változhat meg a társadalom oly módon, hogy lehetővé tegye számunkra a növekvő világnépesség táplálását.

Ez a könyv azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan tudjuk a legjobban táplálni azt a mintegy tízmilliárd embert, akik a XXI. század közepére valószínűleg a Földön élnek majd. Azt a kérdést teszi fel, hogy az emberi találékonyság képes-e elegendő élelmiszert előállítani ahhoz, hogy mindezek az emberek egészséges és életerős életet élhessenek anélkül, hogy a bioszféra integritása helyrehozhatatlanul károsodna.

Ez a könyv abban különbözik a világ élelmezési helyzetéről szóló többi könyvtől, hogy a teljes élelmiszerciklust figyelembe veszi, a mezőgazdaságtól a betakarítás utáni veszteségeken és feldolgozáson át az evésig és a kidobásig. Tudományos megközelítésben Smil nem képviseli sem azt a katasztrofális nézetet, amely szerint a széles körű éhezés küszöbön áll, sem azt a cornucopista nézetet, amely a népesség nagymértékű növekedését a végtelen emberi találékonyság forrásaként üdvözli. Megmutatja, hogyan használhatjuk fel hatékonyabban a jelenlegi erőforrásokat, és azt sugallja, hogy ha növeljük a gazdálkodás hatékonyságát, csökkentjük a pazarlást és átalakítjuk étrendünket, a jövőben talán nem lesznek olyan nagyok a szükségleteink, mint amilyenekre számítunk.

Smil üzenete az, hogy a kilátások talán nem olyan fényesek, mint szeretnénk, de a kilátások aligha elkeserítőek. Bár a tétlenség, a késedelmes cselekvés vagy a helytelen hangsúlyozás a jövőben bajokat okozhat, megvannak az eszközeink ahhoz, hogy hatékonyabb irányt vegyünk. Nincs leküzdhetetlen biofizikai ok arra, hogy az elkövetkező évtizedekben ne tudjuk az emberiséget táplálni, miközben enyhítjük a modern mezőgazdaság által a bioszférára rótt terheket.