A világ újjávarázsolása: A feminizmus és a közjavak politikája

Olvasói vélemények

Az ismertetett könyv feminista nézőpontot kínál a közös javak témájához, gazdagítja a meglévő szakirodalmat, és a feminizmus és a gazdaságkritika metszéspontjával foglalkozik. Míg sok olvasó inspirálónak és világosnak találja, egyesek kritizálják, hogy túlságosan összetett a témában járatlanok számára.

⬤ Feminista szemlélettel bővíti a közös javak fontos témáját.
⬤ Magával ragadó és inspiráló olvasmány, különösen aktuális napjainkban.
⬤ Könnyen olvasható, miközben érdekes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmusról.
⬤ Állapotához és érkezési idejéhez képest jól értékelt.

⬤ Összetett és szakzsargonban gazdag, ami kihívást jelent a témában nem jártas olvasók számára.
⬤ Nem alkalmas bevezető vagy alkalmi olvasmánynak azok számára, akik nem ismerik a tárgyalt fogalmakat.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Re-Enchanting the World: Feminism and the Politics of the Commons

Könyv tartalma:

Silvia Federici a kapitalizmus és a feminista mozgalmak egyik legfontosabb kortárs teoretikusa. Több mint húsz évet felölelő munkásságának ebben a gyűjteményében részletesen bemutatja a közös javak politikájának történetét és kritikáját feminista szemszögből.

Federici világos és harcias hangján elemzi az olvasók számára a témával kapcsolatos kortárs gondolkodás néhány kulcsfontosságú kérdését és vitáját. Gazdag történelmi kutatásokra támaszkodva feltérképezi az összefüggéseket a kapitalizmus születésével és a közjavak pusztulásával együtt járó korábbi elzártsági formák és a globális kapitalista felhalmozás jelenlegi szakaszának középpontjában álló „új elzártságok” között.

A közös javakat feminista szemszögből vizsgálva ez a gyűjtemény a nőket és a reproduktív munkát állítja a középpontba, amelyek kulcsfontosságúak mind gazdasági túlélésünk, mind pedig egy olyan világ felépítése szempontjából, amely mentes a hierarchiáktól és a megosztottságtól, amelyet a tőke ültetett a világ proletariátusának testébe. Federici világosan fogalmaz, hogy a közös javakat nem úgy kell felfogni, mint boldog szigeteket a kizsákmányoló viszonyok tengerében, hanem inkább autonóm tereket, amelyekből kiindulva megkérdőjelezhetjük az élet és a munka meglévő kapitalista szerveződését.