A Vindication of the Rights of Woman (A nő jogainak igazolása)

Olvasói vélemények

Mary Wollstonecraft „A Vindication of the Rights of Woman” című művéről szóló kritikák a feminizmus egyik alapművének hatását mutatják be, kiemelve a nők társadalmi szerepének és nevelésének éleslátó kritikáját, valamint érveinek összetettségét. Miközben sok olvasó értékeli haladó gondolatait és költői stílusát, számos kritika merül fel szószátyárságával, korának kihívó nyelvezetével és a nőkkel szembeni, olykor kemény kritikájával kapcsolatban.

⬤ Mélyreható betekintést nyújt a nők jogaiba és az oktatásba, kiemelve a mindkét nem számára törvényes oktatás szükségességét.
⬤ Költői és magával ragadó írói stílus, amely Jane Austenhez hasonlít.
⬤ Érdekes filozófiai érvek, amelyek megelőzték korát.
⬤ Jelentős történelmi perspektíva a ma is aktuális társadalmi kérdésekre.
⬤ Kritikus diskurzust folytat a kortárs filozófusokkal, például Rousseau-val szemben, különösen a nők érvelési képességét pártolva.

⬤ A próza néha terjedelmes és nehezen követhető, néhány hosszúra nyúlt mondattal.
⬤ Túlságosan keménynek vagy kritikusnak tűnhet a nőkkel szemben, amit egyes olvasók elkeserítőnek találnak.
⬤ A nyelvezet elavult, ami kihívást jelent a modern olvasók számára, hogy teljes mértékben belefeledkezzenek.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy hiányzik belőle a humor és a melegség, ami kevésbé élvezetessé teszi a szöveget.
⬤ A könyv nem általánosan megközelíthető, és a sajátos történelmi kontextus és a kritikák miatt nem biztos, hogy minden közönséghez eljut.

(179 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Vindication of the Rights of Woman

Könyv tartalma:

A Vindication of the Rights of Woman: with Strictures on Political and Moral Subjects (1792), amelyet a XVIII.

századi brit feminista Mary Wollstonecraft írt, a feminista filozófia egyik legkorábbi műve. Ebben Wollstonecraft a tizennyolcadik század azon oktatási és politikai teoretikusainak válaszol, akik nem hittek abban, hogy a nőknek oktatásban kellene részesülniük.

Azzal érvel, hogy a nőknek a társadalomban elfoglalt helyzetüknek megfelelő oktatásban kell részesülniük, azt állítva, hogy a nők nélkülözhetetlenek a nemzet számára, mert ők nevelik a gyermekeket, és mert férjük „társai” lehetnek, nem pedig puszta feleségek. Ahelyett, hogy a nőket a társadalom díszének vagy a házasságban elcserélendő vagyontárgynak tekintené, Wollstonecraft azt állítja, hogy a nők emberi lények, akik ugyanolyan alapvető jogokat érdemelnek, mint a férfiak.