Értékelés:
A könyv részletesen vizsgálja a kulturális forradalmat és annak a kínai oktatásra és vezetésre gyakorolt hatását, a Tsinghua Egyetemre összpontosítva. Kiegyensúlyozott képet nyújt, amely kiemeli a kulturális forradalom negatív és pozitív aspektusait egyaránt. Az elemzés megkérdőjelezi a gyakori kritikákat azáltal, hogy bemutatja az oktatási előrelépéseket és lehetőségeket, amelyeket a korábban marginalizált csoportok számára teremtett. Az olvasók betekintést nyerhetnek Kína uralkodó osztályának átalakulásába és Kína társadalmi-politikai dinamikájának összetettségébe.
Előnyök:⬤ A kulturális forradalom és annak a kínai oktatásra és vezetésre gyakorolt hatásainak átfogó elemzése.
⬤ Kiegyensúlyozott perspektívát kínál, amely rávilágít a korszakban történt újításokra és kihívásokra egyaránt.
⬤ Részletes esettanulmány a Tsinghua Egyetemről, történelmi kontextust és adatokat nyújt.
⬤ Feltárja a politikai és az intellektuális elit összeolvadását, és elmagyarázza, hogyan alakult ki az új uralkodó osztály.
⬤ Magával ragadó írói stílus, amely a kezdők és a szakértők számára egyaránt lehetővé teszi az összetett kérdések megértését.
⬤ Néhány olvasó számára kellemetlen lehet, hogy lábjegyzetek helyett végjegyzeteket használ.
⬤ A könyv egy adott intézményre való összpontosítása korlátozhatja a könyv szélesebb összefüggésekre való alkalmazását.
⬤ Az olvasótól megköveteli, hogy eligazodjon a bonyolult történelmi és ideológiai terepen, ami kihívást jelenthet a témában járatlanok számára.
(4 olvasói vélemény alapján)
Rise of the Red Engineers: The Cultural Revolution and the Origins of China's New Class
A Vörös mérnökök felemelkedése elmagyarázza a Kínát ma irányító technokrata tisztviselők osztályának viharos eredetét.
A szerző, Joel Andreas lenyűgöző beszámolója azt mutatja be, hogy két egymással ellenséges csoport - az 1949-ben hatalomra került, alacsonyan képzett parasztforradalmárok és Kína régi, művelt elitje - hogyan egyesült, hogy egy új uralkodó osztályt alkosson. Miután Mao és a Kommunista Párt megfosztotta az ország tulajdonosi osztályaitól, radikális intézkedéseket hozott az iskolázottságon alapuló osztálykülönbségek felszámolására, ami tovább súlyosbította az új politikai és a régi kulturális elit közötti ellentéteket.
Végül azonban Mao a kulturális forradalom során mindkét csoport ellen intézett támadásai az elitközi egységet ösztönözték, és halála után megnyitották az utat egy új osztály megszilárdulása előtt, amely egyesítette politikai és kulturális erőforrásaikat. A történetet a Csinghua Egyetem esettanulmányán keresztül meséljük el, amely - Kína első számú technológiai iskolájaként - e konfliktusok epicentrumában állt, és a párt által preferált technokraták - köztük Kína számos jelenlegi vezetőjének - kiképzőhelyévé vált.
