Affluence and Freedom: A politikai eszmék környezeti története

Olvasói vélemények

A könyv a szabadság és az anyagi bőség politikai eszméi közötti történelmi kapcsolatot tárgyalja, és azt állítja, hogy a jelenlegi éghajlati válság megkérdőjelezi ezeket a régóta fennálló elképzeléseket. A szerző a bőség és a szabadság közötti feszültséget vizsgálja, új szakpolitikák mellett érvelve, de konkrét megoldások híján.

A könyv ambiciózus és kifinomult környezettörténetet nyújt a politikai eszmékről, lebilincselő filozófiai és történeti áttekintést nyújt, és kritikus gondolkodásra késztet az autonómia és az anyagi bőség kapcsolatáról.

A szerző kevés gyakorlati megoldást kínál a felvetett problémák kezelésére, idealista és eurocentrikus szemléletet képvisel, és nem veszi kellőképpen figyelembe a fejlődő országoknak az éghajlati válsággal kapcsolatos kihívásait.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Affluence and Freedom: An Environmental History of Political Ideas

Könyv tartalma:

Pierre Charbonnier ebben az úttörő könyvében új szellemi terepet nyit meg: a politikai eszmék környezetvédelmi történetét. Célja nem az, hogy az ökológiai gondolkodás magvait a politikai eszmék történetében keresse meg, mint mások tették, hanem inkább az, hogy megmutassa, hogy minden politikai eszme, akár támogatják az ökológiai eszméket, akár nem, a Földhöz és a környezetünkhöz való viszonyunk egy bizonyos felfogása alapján alakul ki.

A modernitás alapvető politikai kategóriái azon az elképzelésen alapultak, hogy javíthatunk a természeten, hogy döntő győzelmet arathatunk a természet túlkapásai felett, és korlátlan hozzáférést követelhetünk a földi erőforrásokhoz. A modern gondolkodók így képzelték el a szabad, egyenlő és virágzó egyének politikai társadalmát, a haladásra irányuló ipar fejlődése mellett, amely felszabadult a Föld béklyói alól. A demokrácia és a növekedés közötti paktumot azonban mára megkérdőjelezte az éghajlatváltozás és a környezeti válság. Ezért ma az a feladatunk, hogy újragondoljuk a politikai emancipációt, szem előtt tartva, hogy ez már nem támaszkodhat az ipari kapitalizmus által ígért végtelen növekedés kilátásaira. Az ökológiának a XIX. századi szocializmus által hasznosított erőből kell merítenie, hogy választ adjon az iparosodás hatalmas hatásaira, de újra kell gondolnia a társadalom védelmének szükségességét is, figyelembe véve a társadalmi csoportok szolidaritását és körülményeiket egy olyan világban, amelyet az éghajlatváltozás átalakít.

Ez az időszerű és eredeti társadalom- és politikaelméleti munka a politika, a szociológia, a környezettudományok, valamint általában a társadalom- és bölcsészettudományok széles olvasóközönsége számára lesz érdekes.