Olvasói vélemények
Összegzés:Az „Afrikai kultúra pánafrikai nézőpontból” című könyv az afrikai kultúráról és a pánafrikanizmusról nyújt éleslátó perspektívákat, és olyan információkat mutat be, amelyek a kontinens történelmi félreértéseire reflektálnak. Míg sok olvasó értékeli a világos és tömör írást, néhányan több mélységre és részletességre vágynak.
Előnyök:⬤ Tömör és világos írás
⬤ egyedi nézőpontot kínál az afrikai kultúráról
⬤ javítja a pánafrikanizmus megértését
⬤ értékes a történelmi kontextus miatt
⬤ elősegíti az afrikai értékek méltóságát
⬤ jól kutatott tudományosság.
Hátrányok:⬤ Rövid terjedelme miatt az olvasó több részletre vágyhat
⬤ egyes információk ismerősek lehetnek azok számára, akik már olvastak más forrásokat
⬤ bizonyos témákból hiányzik a mélység.
(6 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
African Life and Customs
Könyv tartalma:
Két rész egy kötetben. Az eredeti kiadás teljes fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.
Ez a mű Blyden cikkeinek gyűjteménye, amely az afrikai társadalom társadalmi-gazdasági szerkezetét vizsgálja. A nyugat-indiai Szent Tamásból származó Blyden (1832-1912) élete nagy részét az afrikai kontinensen töltötte. Kiváló pedagógus, nyelvész, író és világutazó volt, aki határozottan védelmezte Afrika és népeinek egyedülálló jellegét.
Ebben a művében Blyden a "tiszta" afrikaiak - az európai és ázsiai hatásoktól érintetlenek - kultúráját vizsgálta.
A családot az afrikai társadalom alapegységeként, a poligámiát pedig az afrikai családok alapjaként határozta meg. Az afrikai társadalmi rendszereket kooperatívnak írta le.
Mindenki egymásért dolgozott. Senki sem maradt munka, élelem vagy ruházat nélkül. Blyden szembeszállt azokkal a fehér fajelméletekkel, akik az afrikaiakat alsóbbrendűnek tartották, és akiknek érvei alátámasztották előítéletüket.
Az afrikaiakról inkább feltételezte, hogy "különbözőek", mintsem alsóbbrendűek, és az afrikai kultúrát az afrikai társadalmi tapasztalatok összefüggésében elemezte. Blyden íróként széles körben a "pánafrikanizmus atyjaként" tartják számon. Fő műve, a "Kereszténység, iszlám és a néger faj" (1887) azt az elképzelést népszerűsítette, hogy az iszlám gyakorlása egyesítőbb és teljesebb az afrikaiak számára, mint a kereszténység.
Azzal érvelt, hogy az utóbbit elsősorban az európai gyarmatosítók vezették be. Úgy vélte, hogy demoralizáló hatása van, bár ő továbbra is keresztény maradt.
Úgy vélte, hogy az iszlám autentikusabb afrikai, mivel Észak-Afrikából érkezett emberek hozták a szubszaharai területekre.
