Ahol a kék madár énekel a limonádéforráshoz: Élet és írás Nyugaton

Olvasói vélemények

Wallace Stegner esszégyűjteményét a Nyugat lenyűgöző feltárása miatt dicsérik, amely önéletrajzi reflexiókat, a természetről és a kultúráról szóló vitákat, valamint a régióról alkotott képet formáló szerzőkről szóló meglátásokat ötvöz. A kritikusok méltatják Stegner magával ragadó írói stílusát és a Nyugat mély ismeretét, kiemelve munkásságának érzelmi és intellektuális hatását. Néhány kritika azonban elsősorban a nyomtatott kiadás minőségéből fakad, ami rontotta az általános olvasási élményt.

⬤ Lenyűgöző és gyönyörűen megírt esszék
⬤ mély betekintés a Nyugat kultúrájába és környezetébe
⬤ magával ragadó írói stílus, amely szemléletesen ábrázolja a tájakat és élményeket
⬤ értékes nézőpont a környezeti kérdésekről és a természetvédelemről
⬤ élvezetes újraolvasni
⬤ újonnan érkezőknek és a Nyugat régi lakóinak egyaránt ajánlott.

⬤ Bizonyos kiadásokban rossz a nyomtatás minősége, ami megnehezíti az olvasást
⬤ a témák és megfigyelések némileg ismétlődnek az egyes esszékben
⬤ néhány olvasó a nyomtatott példányok fizikai állapotának hiányosságait észlelte.

(30 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Where the Bluebird Sings to the Lemonade Springs: Living and Writing in the West

Könyv tartalma:

A National Book Critics Circle díjra jelölt, Ahol a kék madár a limonádéforráshoz énekel című kötet Wallace Stegner legfontosabb és legemlékezetesebb írásait gyűjti egybe az amerikai Nyugatról: annak tájairól, változatos történelméről és változó identitásáról, szépségéről, törékenységéről és erejéről.

Az író saját „vándorló gyermekkorától” kezdve a nagy nyugati vadonból megmaradt részek védelmének szükségességén át (amelyet Stegner „a remény földrajzának” nevez) az olyan nyugati írók, mint John Steinbeck és Norman Maclean megrendítő portréiig, ez a gyűjtemény a hely erejének lebilincselő tanúságtétele. Ugyanakkor élénken közvetíti e legtehetségesebb amerikai író, történész és környezetvédő érzékenységét és sokszínűségét.