Aladdin lámpája: Hogyan jutott el a görög tudomány az iszlám világon keresztül Európába?

Olvasói vélemények

John Freely „Aladdin lámpája” című könyve vegyes kritikákat kapott, kiemelve annak tudományos és történelmi erősségeit, míg a kritikák középpontjában a száraz bemutatás és a lebilincselő narratíva hiánya áll.

⬤ Könnyed, szórakoztató, élvezetes és tanulságos; lassú tempójú olvasmány, amelyet sokan szeretnének élvezni.
⬤ Bemutatja Freely alapos tudományosságát és széleskörű ismereteit a témáról.
⬤ Értékes referenciaeszközként szolgál azok számára, akiket érdekel a történelem és a klasszikus tudásnak az iszlám világon keresztül történő átadása.
⬤ Elismerten mély betekintést nyújt jól dokumentált információkkal.
⬤ Nagyra értékelik azok, akik alapos történelmi beszámolókat keresnek.

⬤ Sok kritikus unalmasnak, fárasztónak és a narratív elkötelezettséget nélkülözőnek találta, „száraz és poros kötetnek” nevezve.
⬤ A könyv megközelítését gyakran úgy jellemzik, mint a tudósok puszta kronologikus felsorolását, mélyebb feltárás vagy kontextus nélkül.
⬤ Néhányan úgy érezték, hogy a fejezetek egymástól függetlenül íródtak és rosszul szerkesztettek, hiányzik az egységes látásmód.
⬤ Az olvasók csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a szerző nem fűz személyes megjegyzéseket, ehelyett nevek és események gyűjteményét kapják.
⬤ Néhányan megemlítették, hogy a könyv inkább hasonlít egy glosszáriumra, mint egy történetmesélésre, ami fájdalmas olvasási élményhez vezetett.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Aladdin's Lamp: How Greek Science Came to Europe Through the Islamic World

Könyv tartalma:

Aladdin lámpája annak lenyűgöző története, hogy az ókori görög filozófia és tudomány hogyan kezdődött a Kr. e.

hatodik században, és a következő évezred során hogyan terjedt el a görög-római világban, Thalész, Pitagorasz, Hippokratész, Platón, Arisztotelész, Euklidész, Arkhimédész, Galénosz, Ptolemaiosz és sokan mások figyelemre méltó felfedezései és elméletei révén. John Freely elmagyarázza, hogy miközben a sötét középkor beborította Európát, a középkori Bagdadban a tudósok lefordították e görög gondolkodók műveit arabra, és eszméiket elterjesztették az egész iszlám világban Közép-Ázsiától Spanyolországig, ahol számos muszlim tudós, különösen Avicenna, Alhazen és Averro s, saját értelmezéssel egészítette ki az örökölt filozófiát és tudományt. Freely a továbbiakban bemutatja, hogy a XII.

századtól kezdődően az iszlám tudósok e szövegeit arabról latinra fordították le, ami a reneszánsz hajnalán elindította a modern tudomány kialakulását, amely a XVII. századi tudományos forradalomban csúcsosodott ki.