Értékelés:
A kötet egy rövid életű költő verseit mutatja be, és a történelmi konfliktusokkal kapcsolatos témákat és azok maradandó hatásait tárgyalja, különös tekintettel a II. világháborúra. Sok olvasó azonban csalódottságának adott hangot a könyv amatőr kiadási minősége miatt, beleértve a nyomtatási és formázási problémákat.
Előnyök:Történelmi témák szívhez szóló feltárása; erőteljes költészetet tartalmaz, köztük olyan nagyra értékelt műveket, mint a „Randevúm van a halállal”.
Hátrányok:⬤ Gyenge nyomtatási minőség
⬤ kis szövegméret
⬤ amatőr kiadás oldalszámok és megfelelő formázás nélkül
⬤ sok felhasználó kiábrándítónak találta a fizikai megjelenést.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Poetry Of Alan Seeger: I have a rendezvous with death... I will not fail that rendezvous""
Alan Seeger 1888. június 22-én született New Yorkban.
A család 1 éves korában 9 évre Staten Islandre költözött, majd 12 éves koráig Mexikóba. Miután több elit előkészítő iskolába járt, 1906-ban beiratkozott a Harvardra, ahol a Harvard Monthly című folyóiratot is szerkesztette és írta. 1910-ben diplomázott, és a New York-i Greenwich Village-ben élte a bohém életet, majd Párizsba költözött, hogy a latin negyedben folytassa a versírást.
A háború fenyegető sötét árnyéka átalakító hatással volt a fiatal költőre, és 1914.
augusztus 24-én belépett a francia idegenlégióba, hogy a szövetségesek oldalán harcolhasson. Az amerikai függetlenség napján, 1917.
július 4-én, miközben Belloy-en-Santerre-nél sikeres rohamra buzdította katonáit, többször géppuskatűz találta el, és meghalt. Versei még abban az évben posztumusz megjelentek, nem arattak nagy sikert, de "Találkozásom van a halállal..." című verse ma már klasszikusnak számít. Halálának hatodik évfordulóján a Place des Etats-Unis téren emlékművet avattak az amerikai önkéntesek emlékére.
Az emlékművet Jean Boucher készítette, aki egy Seegerről készült fényképet használt inspirációként. Az "Óda a Franciaországért elesett amerikai önkéntesek emlékére" című verséből két idézet van ráírva: "Nem törekedtek világi jutalmakra; nem akartak mást, mint megbánás nélkül élni, testvérek, akik elkötelezték magukat a becsület mellett, amely abban rejlik, hogy az ember a saját életét éli és a saját halálát halja meg. Üdvözlet, testvérek Búcsúzzatok, magasztos halottak Nektek örökre két hálával tartozunk: azzal a dicsőséggel, hogy Franciaországért haltatok meg, és azzal a tisztelettel, amely emlékezetünkben megillet benneteket.".
