Olvasói vélemények
Összegzés:Az Álomország Shannon Gibney lenyűgöző és fantáziadús feltárása Libéria összetett történelmének, a generációk közötti traumáknak és az amerikai bevándorlói tapasztalatoknak. A regény több generációt és időszakot ölel át, személyes történeteket és tágabb történelmi összefüggéseket fon össze. Bár érzelmi mélysége és tanulságos értéke miatt nagy dicséretet kap, egyes olvasók problémásnak találják a nem lineáris elbeszélést és a tempót.
Előnyök:⬤ Mélyen megindító és érzelmes történetmesélés.
⬤ Gazdag történelmi kontextust biztosít, különösen Libériával és a bevándorlókkal kapcsolatos tapasztalatokkal kapcsolatban.
⬤ Erős karakterfejlődés és több nézőpont.
⬤ Oktatási értéke és az identitás, a trauma és a történelem összetett témáival való foglalkozása miatt kifejezetten ajánlott.
⬤ A hangoskönyv-változatot dicsérik a magával ragadó narráció miatt.
Hátrányok:⬤ A nem kronologikus sorrend zavaró és nem a leghatékonyabb lehet.
⬤ Egyes cselekménypontok, például a faji feszültségek, túlzónak vagy irreálisnak tűnhetnek a személyes tapasztalatok alapján.
⬤ A Libériára vonatkozó háttérinformációk hiánya a könyv elején zavart okozhat.
⬤ A befejezés egyes olvasók számára elsietettnek és fejletlennek tűnhet.
(11 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Dream Country
Könyv tartalma:
Egyetlen afro-amerikai családból származó fiatalok öt generációjának szívszorító története, akik a szabadságról szőtt, megfoghatatlan álmot kergetik.
"Megrendítő és hihetetlen." -- Sabaa Tahir #1 New York Times bestseller szerzője, az Egy parázs a hamuban.
"Ez a regény figyelemre méltó teljesítmény." - Kelly Barnhill, New York Times bestseller író és Newbery-érmes.
"Gyönyörűen epikus." -- Ibi Zoboi, az Amerikai utca szerzője és National Book Award-döntős.
Az Álomország Minneapolis külvárosában kezdődik, abban a pillanatban, amikor a tizenhét éves Kollie Flomo kezd megtörni a libériai menekültként élete miatt érzett feszültségek alatt. Kimeríti, hogy egyszerre túl fekete és nem elég fekete afroamerikai társai számára, és kimerül saját libériai családjának és közösségének elvárásaiban. Amikor frusztrációja végül erőszakba torkollik, és szülei visszaküldik őt Monroviába, hogy javítóintézetbe járjon, a történet megváltozik. Kollie-hoz hasonlóan az olvasók is visszautaznak Libériába, de az időben is, a huszadik század elejére és Togar Somah, egy tizennyolc éves őslakos libériai szemszögéből, aki menekül a kormány milíciái elől, akik arra kényszerítenék, hogy a kongóiak ültetvényein dolgozzon, akik a majdnem egy évszázaddal korábban Libériát gyarmatosító afroamerikai rabszolgák leszármazottai. Amikor Togar szakasza megrázó véget ér, a regény ismét visszaugrik, vissza az 1827-es Amerikába, Yasmine Wright gyermekeihez, akik édesanyjukkal egy virginiai ültetvényről indulnak Libériába, ahol az Amerikai Gyarmatosító Társaság szabadságot és esélyt ígér nekik az önrendelkezésre. A Wrightok az ostor elől való meneküléssel kezdik a részt, és a végére aztán ők azok, akik az ostorral hadonásznak. A regény minden egyes új résznél újabb reményt és visszhangzó szívfájdalmat tár fel, mindezek történelmi tényeken alapulnak.
Az Álomországban Shannon Gibney lebilincselő történetet mesél az Amerikát és Afrikát összekötő halál és száműzetés rémálomszerű spiráljáról, és arról, hogy egy elszánt fiatal álmodozó hogyan próbál kitörni, és hogyan próbálja megragadni a sorsát.
