Alternatív egyetemek: Spekulatív tervezés a felsőoktatási innovációért

Olvasói vélemények

Az „Alternatív egyetemek: Speculative Design for Innovation in Higher Education” című könyvében David Staley a felsőoktatás különböző innovatív modelljeit vizsgálja, arra ösztönözve az olvasót, hogy képzelje el, mit hozhat a jövő. Azt sugallja, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer nem megfelelő, és az oktatási lehetőségek tágabb látásmódjára ösztönöz. A könyvet elgondolkodtató olvasmányként jellemezték, amely frissítő perspektívát nyújt a felsőoktatásról a COVID utáni világban.

⬤ Az alternatív felsőoktatási modellek provokatív és fantáziadús feltárása.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a felsőoktatás jövőjéről.
⬤ Számos egyedi modellt kínál, mint például a mikrokollégiumok és a Nomad U, amelyek a legkülönbözőbb oktatási igényekhez szólnak.
⬤ Kiterjeszti a vitát az olyan hagyományos problémákon túlra, mint a finanszírozás és a technológia.
⬤ A jelenlegi oktatási gondolkodásmód erőteljes kiigazítását nyújtja, és arra készteti az olvasókat, hogy az oktatási célok szélesebb körét képzeljék el.

⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv nem foglalkozik megfelelően a felsőoktatási válságok és az olyan globális kérdések közötti összefüggéssel, mint az éghajlatváltozás.
⬤ A spekulatív modellekre való összpontosítás nem feltétlenül nyújt azonnali gyakorlati megoldásokat a jelenlegi problémákra.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv túlságosan leegyszerűsítheti az oktatási igények összetettségét, mivel radikális modelleket népszerűsít anélkül, hogy kellőképpen integrálná azokat.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Alternative Universities: Speculative Design for Innovation in Higher Education

Könyv tartalma:

Hogyan képzeljük újra az egyetemet? Az oktatási innovációnak nevezett mai példák - különösen a MOOC-ok - túl sok esetben a tranzakciókra, a megvalósítás kérdéseire összpontosítanak. Az Alternatív egyetemek című könyvében David J. Staley azt állítja, hogy a modern egyetemek a képzelet szegénységétől szenvednek azzal kapcsolatban, hogyan találhatnák fel magukat újra. Szerinte mindenkinek, aki ma a felsőoktatásban innovációt keres, inkább arra kellene koncentrálnia, hogy az egyetemek milyen átalakító élményt nyújtanak. Ebben a spekulatív tervezési gyakorlatban Staley a felsőoktatási innováció tíz modelljét javasolja, amelyek kibővítik az egyetem felépítéséről és hatóköréről alkotott elképzeléseinket, és felvetik, hogy milyen lehet a jövője.

Mi lenne, ha az egyetemet egy hét átfogó kognitív készségből álló tanterv köré terveznénk, vagy ha az egyetemet globális hiányszakmák sorozataként alakítanánk ki? Mi lenne, ha a beiratkozás feltételeként a hallgatóknak három különböző tantárgyból kellene szakirányt választaniuk? Mi lenne, ha az egyetem a játékra való törekvést jóval a tudás megszerzése és előállítása fölé helyezné? A merész „Mi lenne, ha?” kérdések feltevésével Staley abból indul ki, hogy az egyetem mindig is a kialakulás állapotában van, és hogy nem létezik az egyetem egyetlen elképzelése, amelyre minden intézménynek törekednie kell.

Ez a könyv kifejezetten az egyetemi stratégiával foglalkozóknak szól - egyetemi elnököknek, oktatóknak, politikai szakértőknek, jogalkotóknak, alapítványoknak és vállalkozóknak -, akik részt vesznek abban, amit Simon Marginson egyetemi döntéshozatalnak nevez. Az Alternatív egyetemek a jelenlegi pillanathoz igazított kritikát párosítja annak magyarázatával, hogy a változás és a felbomlás hogyan járulhat hozzá a felsőoktatás új aranykorához.