Értékelés:
A könyv az európai történelem négy jelentős királynőjének történelmi vizsgálata: Tudor Máriát, I. Erzsébetet, Mária skót királynőt és Medici Katalint. Megvizsgálja kapcsolataikat, szerepüket és a kor politikai légkörét, miközben személyes történeteiket és kihívásaikat is tárgyalja. Míg sok olvasó nagy értéket talált a meglátásokban és a történetmesélésben, néhányan kritizálták a fizikai tárgyakra való összpontosítást és az ismétlődő tartalmat.
Előnyök:A könyvet dicsérték, mert világos, érdekes és regényre hasonlít, sok olvasó pedig nagyra értékelte a szerzőnek a női történelemmel kapcsolatos kiterjedt kutatásait. Értékes betekintést nyújt a királyi nők közötti politikai dinamikába, és olyan lebilincselő elbeszélést mutat be, amely a téma további kutatására ösztönöz. A hangoskönyv-változatot is dicsérik a lebilincselő narrációért.
Hátrányok:A kritikusok rámutatnak a hátsó borító terminológiájával kapcsolatos problémákra, az ékszerekre és a faliszőnyegekre helyezett túlzott hangsúlyra a politikai hozzájárulások helyett, valamint az elbeszélésben található redundanciákra. Néhányan unalmasnak találták a könyvet, és azt állították, hogy inkább történelemkönyvnek tűnik, mint lebilincselő olvasmánynak, ami az anyaggal való foglalkozás hiányához vezet.
(12 olvasói vélemény alapján)
When Women Ruled the World: Making the Renaissance in Europe
A tizenhatodik század Európában a krónikus destabilizáció időszaka volt, amelyben a hagyományos hatalom intézményei megkérdőjeleződtek, és a vallási háborúk végtelennek tűntek. Ugyanakkor egy pacifista kultúra figyelemre méltó virágzásának is tanúi lehettünk, amelyet egy sor rendkívüli uralkodónő - leginkább Tudor Mária, I. Erzsébet, Mária, a skótok királynője és Medici Katalin - ápolt, akiknek életét nemcsak a vér és a házasság kötötte össze, hanem az a közös felismerés is, hogy a mindössze néhány tucat európai uralkodó világában elfoglalt első helyük megkövetelte, hogy nőként összefogjanak az őket, sőt magának a monarchiának az alapjait is elpusztítani akaró erőkkel szemben.
Maureen Quilligan, a reneszánsz egyik vezető kutatója a négy királynő közötti összetett kapcsolatok újragondolásával átírja az évszázados történelmi elemzéseket, amelyek kormányaikat személyes féltékenységek és kicsinyes bosszúvágyak gyötrik. Ehelyett Amikor a nők uralták a világot bemutatja, hogy ezek a régensek gondosan kialakították a kölcsönös tisztelet kultúráját, és az ajándékozásra összpontosít, amellyel a baráti és szövetségi kötelékeket kívánták biztosítani. Amint Quilligan bemutatja, az ajándékok nem pusztán a szeretet jelei voltak, hanem elidegeníthetetlen, gyakran generációkon át öröklődő javak, amelyek egy olyan meredek társadalmi hierarchia létrehozásában szolgáltak, amely lehetővé tette a nők számára, hogy nemük határain túlmutató politikai hatalmat vállaljanak.
"Quilligan ragyogó érzékkel" (Amanda Foreman) mutatja be, hogy a tizenegy éves I. Erzsébet egy kézzel készített könyv ajándékozása mostohaanyjának, Katherine Parrnak hogyan segítette elő a békét a viharos Tudor-dinasztiában, és hogyan szilárdította és növelte a Medici család tekintélyét, amikor Medici Katalin a Valois-faliszőnyegeket ajándékozta unokájának, a hamarosan leendő toszkánai nagyhercegnőnek. Quilligan még egy verseskönyvet is feltár, amelyet Medici Katalin adott I. Erzsébetnek, hogy figyelmeztesse a legközelebbi tanácsadója, William Cecil által a királyok isteni joga ellen indított összehangolt támadás ellen - ez a támadás végül Mária, skót királynő kivégzéséhez vezetett.
Az ajándékokon túlmenően Amikor a nők uralták a világot a régensek egymás között kialakult kapcsolataiba is belemerül, olyan kapcsolatokba, amelyeket a történészek sokáig észrevétlenek tartották. "Mint egy sororális csapatban a katonatársak" - írja Quilligan -, ezek a nők védték és segítették egymást. A reformáció nivelláló patriarchális hatalmának tudatában egyesítették erőiket, és "nővérekként" kormányoztak egy olyan királyi családon belül, amely a hatalmat öröklött jog alapján gyakorolta - éppen azt a jogot, amelyet a protestantizmus elutasított az uralkodás alapjaként.
Quilligan gazdagon illusztrált műve a művészi kreativitást és a politikai leleményességet mutatja be, amely e négy királynő által teremtett békés zónákban virágzott, és új perspektívát kínál a dicsőséges tizenhatodik századra, és - ami döntő fontosságú - azokra a nőkre, akik segítettek megteremteni azt.
