Értékelés:
Laura Lippman „És amikor jó volt” című könyve vegyes kritikákat kap az olvasóktól. Sokan értékelik a karakterfejlődést, különösen a főhősnő, Heloise/Helen jellemét, és elismerően nyilatkoznak az erkölcsi kétértelműség és a nőiesség összetettségének feltárásáról. Ugyanakkor kritikák érik a cselekmény kiszámíthatóságát, a mélység hiányát az olyan komoly témák feltárásában, mint a prostitúció, valamint az általános elégedetlenséget a tempóval és a karakterek szerethetőségével kapcsolatban. Az olvasók úgy találják, hogy a könyvnek erős témái vannak, de úgy érzik, hogy egyes aspektusai nincsenek alaposan kivitelezve.
Előnyök:⬤ Erős jellemfejlődés, különösen a főszereplő Heloise/Helen esetében.
⬤ Magával ragadó és árnyalt történet, amely az erkölcsi kétértelműséget és a nők társadalmi szerepét vizsgálja.
⬤ Jól megírt, világos és közvetlen próza.
⬤ Az anyasággal és a túléléssel kapcsolatos összetett témák izgalmas feltárása.
⬤ Fenntartja az olvasó érdeklődését a lassú tempó ellenére.
⬤ A kiszámítható cselekmény és a feszültség hiánya miatt kevésbé lebilincselő.
⬤ Néhány karakter nem szerethető vagy rosszul kidolgozott, ami megszakítja a kapcsolatot.
⬤ Az olyan komoly témák, mint a prostitúció feltárása felszínesnek vagy szanáltnak tűnik.
⬤ A tempó lassú egy feszültséggel teli regényhez képest, ami a feszültség hiányához vezet.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv úgy olvassa magát, mint egy klisé vagy egy „rossz Lifetime-film”.
(327 olvasói vélemény alapján)
A kényelmes külvárosban, ahol él, Héloise csak egy anya, a fiatalos özvegyasszony, akinek felejthető munkája van, és aki valahogy sosem marad le a fia focimeccseiről vagy iskolai előadásairól.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)