Dream Girl

Olvasói vélemények

Laura Lippman „Álomlány” című pszichológiai thrillere a főszereplő, Gerry Andersen, az ágyhoz kötött író bonyolult helyzetét vizsgálja, aki egy kitalált karakter rejtélyes telefonhívásaival szembesül. A regény az elszigeteltség, a trauma, valamint a valóság és a fikció összefonódásának témáit mutatja be, ugyanakkor tempójával és elbeszélői stílusával polarizálta az olvasókat.

Sok kritikus dicsérte Lippman írói stílusát, amelyet élénk leírások és irodalmi utalások jellemeznek, és amely elmeríti az olvasót Gerry pszichéjében. A kettős idősíkok hatékonyan építik a feszültséget, és a záró felvonás váratlan fordulatai is kedvező fogadtatásra találtak. A könyvet sötét humoráról és az írás folyamatának feltárásáról jegyzik, ami vonzóvá teszi az irodalmi regények és a pszichológiai thrillerek kedvelői számára. Egyesek a karakterfejlődést és a kapcsolatok összetettségét is magával ragadónak találták.

A kritikusok rámutattak, hogy a főszereplő, Gerry gyakran ellenszenves és önimádó, ami egyes olvasók számára megnehezíti a vele való kapcsolatot. A tempót gyakran lassúnak jellemezték, és az elbeszélés szerkezetét egyes olvasók széttartónak érezték. A Stephen King „Misery” című művével való összehasonlítás miatt egyesek származékosnak tartották, és voltak olyan panaszok, amelyek szerint a túlzott részletesség elvonja a figyelmet a fő cselekménytől. Néhányan szükségtelennek találták a szexuális tartalmakat, és úgy érezték, hogy a könyv befejezése nem nyújt kielégítő lezárást.

(174 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Booklist Editors' Choice!

Az NPR, a Washington Post, a Crime Reads, a Library Journal, a South Florida Sun-Sentinel és a Dublini Városi Könyvtár a legjobb krimikönyvek közé sorolta!

"Stephen King Misery című regénye előtt emelt kalappal, az Álomlány vicces és izgalmas, egy rettentő fordulatos végkifejlettel". -- People

"Az álomregényem. Három nap alatt faltam fel. Az eddigi legélesebb, legtisztább szemmel nézett #MeToo számvetésünkre. Plusz: magával ragadó." --Megan Abbott, a Dare Me és a The Fever Edgar-díjas szerzője.

A New York Times-ban megjelent, nagy sikerű Lady in the Lake című bestsellere után Laura Lippman egy sötét, összetett pszichológiai feszültséggel teli történettel tér vissza, amely a Misery-t idézi, és amelyben egy sérülés miatt munkaképtelenné vált írónő szerepel, akit rejtélyes telefonhívások gyötörnek.

Aubrey, Gerry Andersen legsikeresebb regényének, az Álomlánynak címszereplője annyira magával ragadó, hogy Gerry olvasói ragaszkodnak hozzá, hogy valóságos. Gerry tudja, hogy csak a képzeletében létezik. Hogyan lehet tehát, hogy Aubrey hívja Gerryt, aki egy szörnyű esés óta ágyhoz van kötve? A penthouse-jában gyakorlatilag fogolyként élő Gerry két nőre van utalva, akiket alig ismer: az érzéketlen fiatal asszisztensére és egy unalmas, lassú eszű éjszakai nővérre.

Lehet, hogy a rejtélyes telefonáló a három volt felesége egyike, aki ennyi év után bosszúálló tréfát űz? Vagy Margot, a volt barátnő, aki folyton megpróbál visszacsempészni Gerry életébe?

És miért nem hiszi el senki, hogy a hívás egyáltalán megtörtént?

A világtól elszigetelve, a gyógyszerektől elálmosodva Gerry a valóság és az álomszerű emlékek között ingázik: hűtelen apja, odaadó anyja.

A nők, akik szerették őt, a nők, akiket szeretett.

Most itt van Aubrey, aki azzal fenyegetőzik, hogy meglátogatja, és azt sugallja, hogy Gerry tartozik neki valamivel. Vajon a fenyegetés valós vagy a demencia jele? Melyik forgatókönyvet részesítené előnyben? Gerry még soha nem volt ennyire egyedül, ennyire összezavarodva - és ennyire megrémülve.

Aztán egy újabb rémálomra ébred - egy női holttest az ágya mellett -, és arra a rémisztő bizonytalanságra, hogy vajon ő a felelős-e.