Anthropocene Back Loop

Olvasói vélemények

A könyv radikális és innovatív nézőpontot nyújt az éghajlati válsággal kapcsolatban, és arra ösztönzi az olvasókat, hogy metafeminista szemszögből gondolják újra a fontos kérdéseket. Feltárja a viszonylag stabil holocénből az instabil antropocénbe való átmenetet, és hangsúlyozza, hogy az ökológiai változások túléléséhez kulturális és technológiai alkalmazkodásra van szükség. Tudományos gazdagsága és lebilincselő stílusa ellenére a könyv olyan kihívásokat is tartalmaz, mint az összefüggéstelen esszék és bizonyos ideológiai elfogultságok.

Friss és radikális nézőpontot kínál az éghajlati válsággal kapcsolatban.

Kivételesen jól megírt, intellektuális mélységgel és kreativitással.

(2 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Az éghajlati káosz, az igazság utáni politika és a növekvő törzsi érzelmek tükrében egyértelmű, hogy a liberalizmus régi struktúrái felbomlóban vannak. Stephanie Wakefield a reziliencia-ökológiára támaszkodva azt javasolja, hogy az ilyen jelenségeket annak jeleként értelmezzük, hogy az antropocén visszahurokjába lépünk, a felszabadulás és az összeomlás, a zűrzavar és az átrendeződés idejébe, amelyben nemcsak a populációk és az éghajlat, hanem a fizikai és metafizikai alapok is felborulnak. Az Anthropocene Back Loop (Az antropocén hátsó hurok) a hátsó hurok különböző reakcióin és megnyilvánulásain keresztül vezet el bennünket egy utazásra, amely során a városi rugalmassági infrastruktúrákat, a szépirodalom és a kritikai elmélet posztapokaliptikus képzeletvilágát, valamint a túlélési készségektől és a fizikai fittségtől a lélekkel való kísérletezésig számos mindennapi gyakorlatot vizsgál meg. Wakefield szerint a liberalizmus biztonságos működési teréhez való visszatérés helyett inkább a kísérletezés olyan formáira van szükség, amelyek arra irányulnak, hogy autonóm életmódokat alakítsanak ki a visszacsatolás új, nem biztonságos működési tereiben. Az ilyen erőfeszítések gyakran elengedik a régi kereteket, önhitt módon kísérleteznek új felhasználási módokkal, megengedik az ismeretlent, és bíznak abban, hogy felfedezhetik saját útjaikat. Ezek az ismétlések azt sugallják, hogy a hosszú ideig szingulárisan elképzelt hátsó hurok számtalan pálya felé ível.

Végül is, ha komolyan vesszük azt az elképzelést, hogy a liberalizmus egységes világrendje felbomlóban van, akkor lehetőségünk van arra - amiért sokan már régóta küzdenek -, hogy saját új kódexeket, ha nem is új világokat hozzunk létre. Az, hogy a hátsó hurokban vagyunk, azt jelenti, hogy már átléptünk különböző fordulópontokat, és hogy ezáltal a társadalmi gyakorlatoktól kezdve a technológiákon és az igazságon át a növényekig, állatokig és helyekig minden kikerült a megszokott kereteiből. Szabadok vagyunk, hogy új síkokon mozogjunk.

Ezt a művet a Saint Philip Street Press adta ki a kereskedelmi felhasználást lehetővé tevő Creative Commons licenc alapján. A mű licencében nem biztosított minden jog a szerzőt vagy szerzőket illeti meg.