Apollo Holdjáró jármű üzemeltetési kézikönyv

Olvasói vélemények

A kritikák dicsérik a könyv részletes műszaki tartalmát és a holdjáróval kapcsolatos történelmi jelentőségét, így kiváló referencia az űrkutatás szerelmesei és szakemberek számára. Néhány olvasó azonban úgy találja, hogy a részletesség mértéke túlzott, és nem felel meg az elvárásaiknak.

Rendkívül részletes műszaki információk, kiváló referencia az űrkutatásban dolgozó mérnökök számára, történelmi betekintést nyújt, alkalmas ajándékként az űrhajózás szerelmeseinek.

Rendkívül technikai jellegű és potenciálisan túlterhelő, több részletet tartalmazhat, mint amennyire a legtöbb olvasónak szüksége van, nem egészen az, amire egyesek számítottak.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Apollo Lunar Roving Vehicle Operations Handbook

Könyv tartalma:

A mindössze 17 hónap alatt, 38 millió dollárból kifejlesztett Lunar Roving Vehicle (LRV) nagymértékben kibővítette az Apollo 15, 16 és 17 űrhajósainak vizsgálati körét. Az LRV-t úgy tervezték, hogy a Hold alacsony gravitációs vákuumában működjön, és olyan zseniális kialakítással büszkélkedhetett, amely lehetővé tette, hogy összecsukható és a holdkompban tárolható legyen.

Ezt követően csigák és féktekercsek rendszerével lehetett kinyitni. Az LRV váza 2219-es alumíniumötvözetből készült csőszerelvényekből állt, így a jármű tömege viszonylag kicsi, 210 kg volt, de a Hold felszínén akár 490 kg-ot is képes volt szállítani. Az LRV könnyű gumiabroncsai cinkbevonatú acélszálakból készültek titánszegélyekkel és alumínium kerékagyakkal, és 36 cm-es hasmagasságot biztosítottak.

Az LRV két egymás melletti, lehajtható ülést, egy TV-kamerát és egy parabolaantennát tartalmazott.

Négy független egyenáramú motor - kerékenként egy-egy - két 36 voltos akkumulátorról táplálva biztosította a manőverező erőt. Mindkét kerékkészletet lehetett kormányozni, bár a kerekek szétkapcsolhatók is voltak.

Biztonsági okokból az űrhajósok soha nem vezették az LRV-t messzebbre a LM-től, mint amennyire biztonságosan járni tudtak volna abban a valószínűtlen esetben, ha a rover meghibásodik. Az LRV-t a háromnapos küldetések mindegyikén naponta háromszor használták. A leghosszabb az Apollo 17-en volt, amikor 20 alkalommal hajtották.

1 km-t, és összesen 35 km-t tett meg. 9 km-t tett meg ezen a küldetésen. A három LRV által megtett teljes távolság 90 km volt.

4 km. Majdnem minden incidens nélkül történt, bár az Apollo 16-on és 17-en a sárvédőnyúlványok némi sérülése porproblémákat okozott.

Harrison Schmitt az Apollo-17-esről a jármű tervezését és működését dicsérte, mondván: "... a Lunar Rover megbízható, biztonságos és rugalmas holdkutató járműnek bizonyult, amire számítottunk". Az eredetileg az űrhajósok számára a fővállalkozó Boeing által készített Holdjáró jármű üzemeltetési kézikönyv ismerteti az LRV-t és annak rendszereit, valamint részletesen leírja a telepítési és vezetési eljárásokat.

Részletesen ismerteti továbbá az űrhajósok földi kiképzésére használt 1 gravitációs LRV-t is.

Egy terjedelmes függelékben teljesítmény- és egyéb adatokat közöl.