Értékelés:
A könyv a Project Mercury Ismerkedési kézikönyv részletes reprodukciója, így az űrrajongók és modellépítők számára kincset érő kiadvány. Kiterjedt műszaki információkat, ábrákat és illusztrációkat tartalmaz Amerika első emberes űrhajójával, a Mercury kapszulával kapcsolatban. Néhány felhasználó azonban a nyomtatás minőségével kapcsolatos problémákat észlelt, és a könyvet kevésbé találta vonzónak az alkalmi olvasók számára.
Előnyök:Gazdag technikai részletesség, kiváló ábrák, értékes forrás az űrkutatás történetének kedvelői és a modellépítők számára, valamint a korai emberes űrmissziók egyedülálló történelmi dokumentuma.
Hátrányok:⬤ A nyomtatás minősége közepes vagy gyenge, egyes részletek nehezen olvashatók
⬤ technikai jellege miatt nem ideális az alkalmi olvasók számára
⬤ egyesek szerint túlárazott.
(12 olvasói vélemény alapján)
Project Mercury Familiarization Manual Manned Satellite Capsule
1957. október 4-én, moszkvai idő szerint 10:28-kor egy rakéta, amely a világ első műholdját szállította az űrbe, új korszakot jelentett az emberiség történelmében, és kezdetét vette az úgynevezett "űrverseny" - a Szovjetunió és az Egyesült Államok technológiai tudásának epikus vetélkedése.
Néhány nagy nyilvánosságot kapott kudarc ellenére az USA-nak 1958 januárjában az Explorer 1 sikeres indításával sikerült válaszolnia az oroszoknak. A következő fontos mérföldkő az ember pályára állítása volt, ez a cél határozta meg az USA Merkúr-projektjét. A tesztindítások hosszú sorozata után, beleértve egy szuborbitális repülést is a Ham nevű csimpánzzal a fedélzeten, Alan Shepard, a Mercury űrhajósa lett az első amerikai az űrben.
Shepard 1961.
május 5-én egy Redstone rakétával jutott fel a világűrbe egy szuborbitális repülésre, amely kevesebb mint 16 percig tartott. Kilenc hónappal később John Glenn Friendship 7 kapszulája egy Atlas hordozórakéta tetején indult az űrbe, és Glenn lett az első amerikai, aki Föld körüli pályára állt.
Glenn közel öt órán át maradt az űrben, és háromszor kerülte meg a bolygót. Bár ezek a repülések óriási eredményeket jelentettek, egyik sem jelentett egyértelmű győzelmet az űrversenyben: Jurij Gagarin űrhajós 1961. április 12-i űrrepülése az első ember az űrben, és az első ember, aki Föld körüli pályára állt, címet érdemelte ki.
A Max Faget zseniális mérnök és a NASA csapata által tervezett Mercury űrkapszula egy teljesen új kategóriájú járművet jelentett. Éppen elég nagy volt egy űrhajós számára, és a szűkös kapszulával kapcsolatban az volt a vicc, hogy "viselték, nem pedig lovagolták". Az ellenkező híradások ellenére a kapszulát az űrhajósok tudták és tudták is vezetni, akiknek a helyzetvezérlő hajtóművek és egy ablak állt rendelkezésükre a kilátáshoz.
A kapszula kézi visszatérésvezérléssel is büszkélkedhetett. A NASA és a vállalkozó McDonnell Aircraft által készített Ismerkedési kézikönyv a Mercury űrkapszula fedélzetén található összes rendszert ismerteti, beleértve a kabin vezérlését, a környezeti és stabilizációs vezérléseket és rendszereket, a kilövési és visszatérési sorrendre vonatkozó eljárásokat, valamint a navigációs és kommunikációs berendezéseket és eljárásokat.
A dokumentum 1962 júniusában készült, és a Mercury-program kezdetén készült dokumentumok késői felülvizsgálatát jelenti. Az eredetileg korlátozott hozzáférésű kézikönyv titkosítása feloldásra került, és teljes terjedelmében, közel 400 oldal terjedelemben kerül bemutatásra.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)