Archív történetek: Tények, fikciók és a történelemírás

Olvasói vélemények

Az „Archívumok és információk: 15 kutató tapasztalataiból áll össze, kiemelve a levéltári kutatás és a történelmi anyagok értelmezésének összetettségét. A könyv a végzős hallgatóknak és a történészeknek szól, és a levéltáraknak mint különböző tényezők által alakított dinamikus egységeknek a kritikus megértését szorgalmazza.

Jól megírt és éleslátó, a levéltári kutatás tudományos megértését nyújtja, és rávilágít a velejáró kihívásokra és értelmezésekre. Ajánlott a végzős hallgatóknak és a történelem iránt érdeklődőknek. A bevezetés hatékonyan készíti fel az olvasót a tartalomra.

Egyesek úgy találhatják, hogy a könyv aláhúzza a levéltári kutatás nehézségeit és elfogultságait, ami elkeserítő lehet az egyszerű megállapításokat váró, feltörekvő történészek számára.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Archive Stories: Facts, Fictions, and the Writing of History

Könyv tartalma:

Annak ellenére, hogy a levéltárak fontosak a történészi szakma számára, nagyon keveset írnak a velük való tényleges találkozásokról - arról, hogy a kutató faji, nemi vagy osztálybeli hovatartozása milyen hatással lehet a bennük szerzett tapasztalatokra, vagy arról, hogy a levéltári felügyelet, az építészet vagy a bürokrácia milyen hatással lehet a végül megírt történetekre. Ez a provokatív gyűjtemény létfontosságú beszélgetést kezdeményez arról, hogy a levéltárak világszerte hogyan épülnek fel, hogyan ellenőrzik, manipulálják és tapasztalják meg őket. A hagyományos archívummal kapcsolatos objektivitási igényeket olyan történetek elbeszélésével kérdőjelezi meg, amelyek rávilágítanak arra, hogy az archívum milyen hatalommal bír az ott "talált" narratívák alakítására.

Az Archívumtörténetek az archívumok világáról szóló néprajzokat gyűjti egybe, amelyek többségét történészek írták. Néhány szerző saját tapasztalatairól számol be. Az egyikük meghatóan elmélkedik arról, hogy a nyugati kutatók relatív gazdagsága és presztízse hogyan biztosíthat számukra bejutást olyan gyűjteményekbe, mint például Üzbegisztán újonnan létrehozott Központi Állami Levéltára, amely súlyosan korlátozza az üzbég kutatók hozzáférését. Mások konkrét levéltárak genealógiáját vizsgálják, kezdve a modern Nyugat egyik legbefolyásosabb levéltári intézményétől, a párizsi Archives nationales-tól az oroszországi Bakunyin család jelentős levéltáráig, amelyet nagyrészt egy családtag erőfeszítései révén sikerült megmenteni. Mások pedig az aktuális események hatását vizsgálják az egyes levéltárak elemzésére. Egy szerző beszámol az 1976-os szovetói zavargások kutatásáról az 1990-es évek elejének politikailag feszült légkörében, amikor a dél-afrikai apartheid a végéhez közeledett. Számos esszé megkérdőjelezi, hogy mi számít archívumnak - és mi számít történelemnek -, mivel a szóbeli történetek, a kibertér, a fikció, valamint a soha meg nem épült utcák és épületek tervei, a soha meg nem valósult történelmek szempontjából vizsgálódnak.

Közreműködők. Tony Ballantyne, Marilyn Booth, Antoinette Burton, Ann Curthoys, Peter Fritzsche, Durba Ghosh, Laura Mayhall, Jennifer S. Milligan, Kathryn J. Oberdeck, Adele Perry, Helena Pohlandt-McCormick, John Randolph, Craig Robertson, Horacio N. Roque Ram rez, Jeff Sahadeo, Rene Sentilles.