Árnyékok télen: Egy szerelem és veszteség emlékirata

Olvasói vélemények

Az Eitan Fishbane által írt Shadows in Winter (Árnyékok télen) egy megrendítő memoár, amely a felesége, Leah váratlan elvesztését követő mély gyászt és a veszteséggel való megbirkózás útját tárja fel, miközben lányukat, Aderet nevelik. A szerző mély érzelmeket és a szeretet és a veszteség egyetemes témáit közvetíti, vigaszt nyújtva azoknak, akik hasonló tragédiákat élnek át.

A memoár erős érzelmeket és empátiát vált ki, gyönyörűen szemléltetve a családon belüli szeretetet. Az olvasók értékelik a kifejezett érzelmek mélységét, valamint a gyász közös élményeit, amelyek másokkal is visszhangra találhatnak. Az elbeszélés gyengéd emlékeket és a megküzdési mechanizmusokba való betekintést is tartalmaz, így vigasztaló olvasmány mindazok számára, akiknek már szembe kellett nézniük a veszteséggel.

Egyes olvasók a gyász és a veszteség témáit nagyon súlyosnak és érzelmileg megterhelőnek találhatják. Leah betegségének és a családra gyakorolt hatásának szemléletes ábrázolása egyesek számára nehezen feldolgozható lehet. Emellett a személyes és kulturális szempontok középpontba állítása nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Shadows in Winter: A Memoir of Love and Loss

Könyv tartalma:

2007 márciusában Leah Fishbane-t, egy ígéretes fiatal végzős hallgatót, aki élete fénykorában állt, hirtelen agydaganat támadta meg, amelyet nem diagnosztizáltak. Ebben a mélyen megható emlékiratban, amelyet a Leah halálát követő első év sötét időszakában írt, férje, Eitan a gyász elsöprő erejének és az ilyen fájdalom mögött rejlő mélységes szeretetnek ad hangot.

Elmeséli, hogyan igyekezett jó apja lenni gyászoló négyéves gyermekének, és hogyan fedezte fel magát szülőként olyan módon, ahogyan korábban nem ismerte. Ezen az úton Fishbane alapvető kérdéseket tesz fel a halál és az élet értelméről, Isten és a hit helyéről a tragédia megélésében, és elgondolkodik azon, mit jelent veszteséggel élni.

Az eredmény egy olyan költői vallomás, amely számtalan gyászolóval és szeretteikkel fog visszhangra találni. Az egyszerre sajátos és egyetemes érzelmek őszinte kifejezése révén az Árnyak a télen a vigasz és a remény fényes ablakát kínálja a veszteség pusztításával küzdőknek.”.