Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv erős kutatási alapokkal rendelkezik, de az elképzeléseit hosszadalmasan és akadémikusan mutatja be, ami csökkenti az általános élvezetet. Míg egyes olvasók értéket találnak a mesék negatív aspektusainak feltárásában, mások a kiegyensúlyozottság és a lebilincselő írásmód hiányát kritizálják.
Előnyök:Erős kutatás, értékes a szociológia és a meseelmélet iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Nehéz olvasni a hosszú mondatok miatt, túlságosan tudományos, a mesék negatív ábrázolása, elfogult elemzések, és nem élvezetes.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Fairy Tales Transformed?: Twenty-First-Century Adaptations and the Politics of Wonder
Könyv tartalma:
A meseadaptációk mindenütt jelen vannak a modern populáris kultúrában, de az olvasók és a tudósok egyaránt természetesnek vehetik, hogy a mai mesékbe sokféle hang és hagyomány van beépítve. Az Átalakított mesék: huszonegyedik századi adaptációk és a csoda politikája című könyvben Cristina Bacchilega, a mesekutató a modern adaptációkban megjelenő többszólamú hatások "mesehálójának" nevezi a meséket, és azt a kérdést teszi fel, hogyan változtatták meg a meséket a huszonegyedik század eleje és a huszonegyedik század számára. Bacchilega elsősorban a felnőtteknek és fiatal felnőtteknek szóló irodalmi és filmes adaptációkkal foglalkozik, és azt vizsgálja, hogy ezek a mesék milyen összekapcsolódó és mégis eltérő társadalmi projekteket képzelnek el, hogyan vesznek részt és versengenek több műfaji és médiarendszerben, és hogyan viszonyulnak a csoda politikájához, amely vitatja az euro-amerikai irodalmi mese természetessé vált hierarchiáját a népmesék és más csodamese-műfajok felett.
Bacchilega az euro-amerikai mese kortárs értelmezésében és adaptációiban az 1970-es évek óta bekövetkezett változások értékelésével kezdi, és bemutatja a mesehálót mint az olvasási és írási gyakorlatok hálózatát, amelynek hosszú történelmét a nemi politika, a kapitalizmus és a gyarmatosítás erői alakították. Az ezt követő fejezetekben Bacchilega szövegek egész sorát veszi górcső alá, olyan nagy horderejű filmektől kezdve, mint a Disney Elvarázsoltak, Guillermo del Toro Pán labirintusa és Catherine Breillat Kékszakállúja, egészen az olyan irodalmi adaptációkig, mint Nalo Hopkinson Skin Folk, Emma Donoghue Kissing the Witch és Bill Willingham népszerű képregénysorozata, a Fables. A mesehálót többféle megközelítésből vizsgálja, többek között az adaptációt mint "aktivista választ" az 1. fejezetben, mint a konvergenciakultúrán belüli korrekciót a 2. fejezetben, és mint a műfajok keveredésének terét a 3. fejezetben. A 4. fejezet összekapcsolja az adaptációt a fordítás és a sztereotipizálás kérdéseivel, hogy megvitassa Az Ezeregyéjszaka főáramú észak-amerikai adaptációit mint "médiaszöveget" a 9/11 utáni globalizált kultúrában.
Bacchilega utószava arra hívja fel a tudósokat, hogy fokozottabban foglalkozzanak a multimédiás mesehagyományokkal, valamint a népmesék és a tündérmesék más kultúrák csodaműfajaival való kapcsolatával. A mesekutatás tudósai élvezni fogják Bacchilega jelentős új tanulmányát a kortárs adaptációkról.
