Az 1980-88-as iráni-iraki háború hadseregei

Olvasói vélemények

A könyv tömör áttekintést nyújt az iráni-iraki háborúról, a katonai taktikára, a hadműveletekre és az érintett hadseregekre összpontosítva. A könyv fényképeket és illusztrációkat tartalmaz, így vizuálisan is informatív, de számos hiba és elírás rontja a hitelességét.

⬤ Tömör áttekintés az iráni-iraki háborúról
⬤ számos illusztrációt és fényképet tartalmaz
⬤ jól megírt elbeszélés, amely a fontos témákra összpontosít, felesleges részletek nélkül
⬤ betekintést nyújt a katonai és politikai kölcsönhatásokba.

⬤ Számos hibát és elírást tartalmaz
⬤ az anyag egy része felesleges, mivel más Osprey-könyvekben is szerepel
⬤ a színes táblákat nem tartják hasznosnak
⬤ kétségekhez vezet a bemutatott információk pontosságát illetően.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Armies of the Iran-Iraq War 1980-88

Könyv tartalma:

Ez a tanulmány a két fél szárazföldi erőinek szervezetét,megjelenését és felszerelését vizsgálja az iráni-iraki háború alatt(1980-88).

Az 1979-es iráni forradalom és az általa Szaddám Huszein iraki diktatúrájában kiváltott bizonytalanságok által vezérelve az iráni-iraki háború a korszak legnagyobb hagyományos konfliktusává vált. Méretét és hosszúságát tekintve furcsamód kevéssé ismert, az Irán és Irak közötti harc elsősorban az 1458 km hosszú határ mentén zajlott, olyan csaták sorozatában, amelyek annak ellenére, hogy mindkét fél modern kézifegyverekkel, páncélosokkal és repülőgépekkel volt felfegyverezve, gyakran az I.

világháborúra emlékeztető harcokba torkolltak. Ezt az összehasonlítást a gyakori holtpontok, a lövészárkok mindkét fél általi kiterjedt használata és az iraki vegyi fegyverek bevetése is alátámasztotta. A külön megrendelésre készült műalkotásokkal teljes mértékben illusztrált tanulmány az iráni-iraki háborúban mindkét fél szárazföldi erőinek szervezetét, megjelenését és felszerelését vizsgálja, beleértve az iraki Köztársasági Gárdát és az iráni Pasdaran vagy Iszlám Forradalmi Gárdát.

A háború patthelyzetet eredményezett, mintegy félmillió halottal és legalább ugyanennyi sebesülttel. Egy ilyen hosszú és gyengítő háború pénzügyi költségei voltak az egyik ösztönző tényező, amely Szaddám Huszeint arra késztette, hogy alig két évvel később lerohanja Kuvaitot, és ezzel elindítsa a közelmúlt közel-keleti történelmének egyik meghatározó eseményét.