
Wisdom of Animals: Creatureliness in Early Modern French Spirituality
A nyugati civilizációban állatok díszítették a heraldikai pajzsokat, népesítették be a középkori kéziratokat, és díszítették a barokk kerámiákat. Az állatok voltak a társaink, a korrekciós eszközeink és a rejtjelezőink is, ahogy az emberiség mint teológiai, erkölcsi és társadalmi lény képviselte és kezelte a tekintély, a kulturális viszály és az öntudat kérdéseit.
Az állatok bölcsessége: Creatureliness in Early Modern French Spirituality című könyvében Catharine Randall két olyan gondolatmenetet követ nyomon, amelyek következetesen megjelennek számos kora újkori francia szövegben: hogyan használják az állatokat az emberek eszközként önmaguk és a létezés értelmének feltárására; és hogyan lehetnek az állatok saját jogon alanyok. Közérthető, interdiszciplináris tanulmányában Randall az állatok természetéről és státuszáról szóló filozófiai és teológiai viták közötti kapcsolatot vizsgálja a többi létezővel, különösen az emberrel szemben. Ezáltal a kora újkor hátterét adja az állatiasság gyakrabban vizsgált modern és posztmodern fogalmainak.
Randall a francia vallásos és áhítatos irodalom, különösen Michel de Montaigne, Guillaume Salluste Du Bartas, Szent Franois de Sales és Guillaume-Hyacinthe Bougeant művei révén közelíti meg témáit. Ezekből az állatiasság ellentétes perspektíváit vonja ki: racionális vs.
misztikus, reprezentációs vs. szentségi, vallásos vs.
világi, valamint protestáns vs. jezsuita katolikus nézőpontokat.