Olvasói vélemények
Összegzés:Rich Newman abolicionizmusról szóló könyve átfogó vizsgálatot nyújt az amerikai rabszolgaság felszámolására irányuló korai reformmozgalomról, kiemelve annak idővel bekövetkezett átalakulását és más társadalmi mozgalmakkal való kapcsolatát. A mű szintetizálja a meglévő tudományos eredményeket, és betekintést nyújt az abolicionizmus elit mozgalomból tömegmozgalommá válásának folyamatába, így a széles közönség számára is hozzáférhetővé teszi.
Előnyök:A könyv jól kutatott és ékesszólóan megírt, így alkalmas egyetemisták, doktoranduszok és általános olvasók számára is. Hatékonyan kapcsolja össze az abolicionizmus fejlődését a szélesebb társadalmi és politikai trendekkel, és az abolicionizmust más reformmozgalmak kontextusába helyezi. A recenzensek szerint a könyv jelentősen hozzájárul a reformokkal és a korai amerikai történelemmel foglalkozó szakirodalomhoz.
Hátrányok:Egyes kritikák megemlítik, hogy a pennsylvaniai és massachusettsi szervezetekre való összpontosítás torzíthatja az elemzést, kihagyva más régiók fontos perspektíváit. Emellett a könyv terjedelme szűkszavúságot sugallhat, mivel nem foglalkozik az egész amerikai abolicionista mozgalom egészével.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Transformation of American Abolitionism
Könyv tartalma:
A legtöbb beszámoló az amerikai abolicionizmus születését 1831-re datálja, amikor William Lloyd Garrison elkezdte kiadni radikális rabszolgaságellenes újságját, a Liberator-t.
Valójában azonban az abolicionista mozgalom már az Amerikai Köztársasággal együtt született. A forradalmat követő évtizedekben az abolicionisták folyamatosan dolgoztak a rabszolgaság és a faji igazságtalanság felszámolásán, taktikáik és stratégiáik pedig folyamatosan fejlődtek.
Richard Newman az 1770-es évektől az 1830-as évekig követi nyomon az abolicionista mozgalom fejlődését, és különösen arra összpontosít, hogy az konzervatív lobbista törekvésből tüzes, alulról jövő reformügyvé vált. Ami a XVIII. század végi Pennsylvaniában a fokozatos jogi reformokat támogató elit mozgalomként indult, az 1820-as években kezdett megváltozni, ahogy fekete aktivisták, női reformerek és nem elit fehér emberek is beléptek a rabszolgaságellenes mozgalomba.
Ezek az új reformerek, akik elsősorban Massachusettsben helyezkedtek el, azonnali felszabadítást követeltek, és forradalmasították az abolicionista stratégiákat és taktikákat - széles körű előadásokat tartottak, megragadó beszámolókat publikáltak a rabszolgaságban töltött életről, és alulról szervezkedtek. Az ő hozzáállásuk és tetteik tették az eltörlési mozgalmat azzá a radikális üggyé, aminek ma tekintjük.
