Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen beszámol a Love Canal katasztrófájáról, kiemelve a közösség proaktív erőfeszítéseit a mérgező hulladékkal kapcsolatos válsággal szemben. Feltárja a környezeti gondatlanságnak a lakosok egészségére gyakorolt hatását és az igazságszolgáltatásért való végső mozgósítást, szembeállítva a Love Canal történetét a vállalati elszámoltathatóság és az oknyomozó újságírás témáival.
Előnyök:A könyvet kiváló írásmódja, tényszerű pontossága és lebilincselő történetvezetése miatt dicsérik, így olyan lebilincselő történelmi beszámoló, amely felhívja a közvélemény figyelmét a mérgező hulladékokkal kapcsolatos kérdésekre. Hatékonyan mutatja be a közösség küzdelmét és ellenállóképességét a katasztrófával szemben.
Hátrányok:Egyes kritikusok úgy érzik, hogy a könyv túlságosan leegyszerűsíti a történetet, mivel a válságot elsősorban a vállalati kapzsiságnak tulajdonítja, miközben szerintük az eredeti vállalat becsületesen cselekedett. Megemlítik, hogy a katasztrófa egyes aspektusainak tárgyalása nem elég mélyreható.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Love Canal: A Toxic History from Colonial Times to the Present
Könyv tartalma:
1978 nyarán a New York állambeli Niagara Falls külvárosi település, a Love Canal lakói tiltakozni kezdtek a környezetükben lévő szivárgó mérgező hulladéklerakó ellen - egy tizenhat hektáros terület, amely 100 000 hordónyi vegyi hulladékot tartalmazott, és a szomszédságukban horgonyzott. Az eredetileg evakuálásra törekvő aktivisták hamarosan rájöttek, hogy sokkal nagyobb csatát vívnak Amerika ipari múltjának és környezeti jövőjének jelentőségéről. A Love Canal tiltakozó mozgalom nyitotta meg az alulról jövő környezetvédelem korszakát, új mérgezésellenes törvényeket és az ökológiai tiltakozás új modelljeit szülte.
Richard S. Newman történész a Love-csatorna válságát a terület tágabb értelemben vett tájképén keresztül vizsgálja, részletesen bemutatva, hogyan használták, változtatták meg és értelmezték ezt a mindig vitatott területet a gyarmati korszaktól napjainkig. Newman elkalandozik az amerikai őslakosok és az európai telepesek közötti gyarmati földhasználati csatározásokba, a 19. századi utópisztikus várostervezésbe, az amerikai vegyipar 20. századi felemelkedésébe, a környezetvédelmi aktivizmus 1970-es évekbeli átalakulásába és a környezeti katasztrófák emlékezetébe napjainkban.
A hidrofracking és a nukleáris hulladék elhelyezésével kapcsolatos megújult aggodalmak korában a Love Canal továbbra is aktuális marad. Csak ha a helyszín környezetvédelmi történetének legelején kezdjük, akkor érthetjük meg az 1970-es évek veszélyes hulladékválságához vezető utat - és az általa kiváltott globális környezeti igazságossági mozgalmat.
