Értékelés:
A könyv radikális kritikát fogalmaz meg az amerikai jog fejlődéséről és annak a gazdasági növekedésre és a vagyonelosztásra gyakorolt hatásáról. Horwitz amellett érvel, hogy a jogrendszer jelentősen alakította a társadalmi struktúrákat, gyakran a nagyvállalatoknak kedvezve az egyéni jogokkal szemben. Bár elgondolkodtató gondolatokat mutat be, olvasása kihívást is jelent, és vegyes reakciókat váltott ki marxista szemléletét illetően.
Előnyök:⬤ Mélyreható elemzést nyújt a jogrendszernek az amerikai történelem és gazdaságpolitika alakításában játszott szerepéről.
⬤ Provokatív gondolatokat kínál a jog, a gazdaság és a társadalmi hatalom kapcsolatáról.
⬤ Alapvető olvasmány azoknak, akik komolyan foglalkoznak az amerikai történelemmel.
⬤ Az érvelés jól alátámasztott idézetekkel és dokumentációval.
⬤ Az írásmód kihívást jelent, és nem biztos, hogy minden olvasó számára hozzáférhető.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv erősen támaszkodik a marxista ideológiára, ami korlátozhatja a szélesebb közönség számára való vonzerejét.
⬤ Egyes történelmi érveket, például a shortolással kapcsolatosakat, egyes olvasók megkérdőjelezhetőnek találtak.
⬤ Kritizálták, hogy nem foglalkozik megfelelően a korporatizmus és a laissez-faire közötti összetett kérdésekkel.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Transformation of American Law, 1780-1860
Morton J. Horwitz figyelemre méltó, nagyszabású kutatásokon alapuló könyvében átfogó áttekintést nyújt a nemzeti (és modern) jogrendszer kialakulásáról az angol és gyarmati előzményekből. A common law fejlődését szellemtörténetként kezeli, és azt is bemutatja, hogy a magánjogról alkotott változó nézetek hogyan váltak az Egyesült Államok gazdasági növekedésének dinamikus elemévé.
Horwitz finom és kifinomult magyarázata a társadalmi változásokról a common law-val kezdődik, amelynek célja az volt, hogy mindenki számára igazságot szolgáltasson. A nagy töréspont 1790 után következett be, amikor a jog lassan átalakult a gazdasági növekedés és fejlődés érdekében. A bíróságok ösztönözték a gazdasági versenyt ahelyett, hogy körülhatárolták volna azt. Ez az új instrumentális jog virágzott, mivel a jogi szakma és a kereskedői elit kölcsönösen előnyös szövetséget kötött a gazdagság és a hatalom megszerzése érdekében.
Horwitz szerint a korai köztársaság fejlődő joga kölcsönhatásban állt a politikai filozófiával. A laissez-faire doktrínája, amelyet sokáig a verseny palástjának tekintettek, itt az újgazdagok pajzsaként jelenik meg. Az 1840-es évekre a doktrína mindenre kiterjedő hatalma megakadályozta a vagyon további elosztását, és védte a bebetonozott osztályokat azáltal, hogy a bíróságoknak nem engedett túl sok hatalmat a gazdasági életbe való beavatkozásra.
Ez a kutató értelmezés, amely a jogot és a bíróságokat a való világgal kapcsolja össze, új vitába vonja be a történészeket. Ha ugyanis a jogot a hatalmas gazdasági átalakulások motorjának tekintjük, az megdöbbentő módon megkérdőjelezi a forradalom és a reformkorszakok korábbi értelmezéseit.
