Traditional Narratives of the Arikara Indians, Volumes 3 & 4
A tizennyolcadik század végéig az arikarák voltak az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb indián csoport az északi síkságokon. Évszázadokon át a Missouri folyó mentén éltek, először a mai Dél-Dakota, majd a mai Észak-Dakota területén.
Ma az észak-dakotai Fort Berthold indián rezervátumon osztoznak a mandanokkal és a hidatákkal. Bár az érintkezés utáni történelmük és kultúrájuk egyes aspektusai jól dokumentáltak, Douglas R. Parks monumentális, négykötetes műve, az Arikara indiánok hagyományos elbeszélései az első átfogó kísérlet nyelvük és irodalmi hagyományaik leírására és rögzítésére.
Az 1.
és 2. kötet 156 arikara nyelvű szóbeli elbeszélés átiratát mutatja be, és szó szerinti, interlineáris angol fordításokat tartalmaz.
A 3. és 4. kötetek ezen elbeszélések szabad angol fordításait tartalmazzák, így először válik elérhetővé az arikara szóbeli hagyományok széles, reprezentatív csoportja, amely nemcsak az antropológusok és folkloristák, hanem az amerikai indiánok élete és irodalma iránt érdeklődők számára is felbecsülhetetlen értékű.
Az elbeszélések az arikara nép történelmi és irodalmi hagyományában fellelhető hagyományos történetek teljes skáláját lefedik, akik történeteiket két kategóriába, igaz történetekbe és mesékbe sorolják. Itt vannak az ősi idők mítoszai, az átadott hatalomról szóló legendák, történelmi elbeszélések és olyan rejtélyes eseményekről szóló elbeszélések, amelyek megerősítik a természetfeletti hatalom mai létezését a világban, valamint a szélhámos prérifarkasról szóló mesék, a pimasz Stuwiról és különféle más állatokról szóló történetek. Emellett beszámolnak az arikara rituálékról is: imák és leírások arról, hogyan adományoznak személyneveket, és hogyan keletkezett a halálünnep.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)