Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
On Universals: Constructing and Deconstructing Community
Könyv tartalma:
A baloldalon sokan az "univerzális" szót csúnya szónak tekintik, amely jelzi, hogy a liberalizmus nem ismeri fel a maszkulinista és eurocentrikus előfeltevéseket, amelyekből kiindul. Az univerzalizmus elutasításával megtanultuk, hogy a politikát a partikularitások, pozicionalitások, identitások, immanencia és többszörös modernitások köré szervezzük át. Ebben a könyvben az egyik legfontosabb politikai filozófusunk a felvilágosodás gondolkodásának hallgatólagos kizárásaival kapcsolatos kritikákra épít, miközben azon dolgozik, hogy megmentse és újra feltalálja azt, amit az univerzális állítások a közösnek felelős forradalmi politika számára kínálhatnak.
Balibar szerint az univerzáliák kortárs vitájában a tét nem kisebb, mint demokráciáink jövője. Olyan filozófusokkal, mint Alain Badiou, Judith Butler és Jacques Ranci re, párbeszédet folytatva aprólékosan vizsgálja azokat a paradox folyamatokat, amelyek révén az univerzális felépül és dekonstruálódik, intézményesül és megkérdőjeleződik a modern társadalomban. Balibar kritikai szigorral és éles történelmi rálátással mutatja be, hogy az univerzális minden kijelentése és intézménye - mint például az emberi jogok deklarációja - kirekesztő, partikuláris elvet hordoz magában, és hogy minden univerzalizmus azonnal az ellensúlyozó univerzalizmusok áldozatává válik. Az univerzális mindig kétértelmű és plurális, ezért a társadalmakon és a szubjektumokon belüli konfliktusok állandó helyszíne.
Balibar szerint azonban éppen az univerzális konfliktusa - amely egy folyamatosan kibontakozó performatív ellentmondásként konstituálódik - biztosítja azt az emancipációs erőt, amely a kortárs politika és filozófia újjáélesztéséhez és újragondolásához szükséges. A Marxtól, Freudtól és Benjamintól kezdve Foucault-n, Derridán és Scotton át számos gondolkodóval folytatott beszélgetésben Balibar megmutatja, hogy milyen erő rejlik nem egy egységes univerzalizmus elfogadásában, hanem abban, hogy az egyetemességre való igény által rendelkezésre bocsátott energiákat a különbségre válaszoló közös létrehozására használjuk fel.
