Értékelés:
A kritikák szerint „Az eladósodott ember teremtése” a modern pénzügyi és adóssággazdaság jelentős kritikája, amely a neoliberális kapitalizmuson belül az adós-hitelező kapcsolat összetettségével foglalkozik. Míg sok olvasó éleslátónak és a kortárs gazdasági kérdések megértéséhez nélkülözhetetlennek találja a könyvet, vannak kritikák az eredetiségét és a hozzáférhetőségét illetően.
Előnyök:A könyvet dicsérik világos írásmódja, mélyreható elemzése és a kortárs gazdasági viták szempontjából való relevanciája miatt. Az olvasók nagyra értékelik az adósság és az erkölcs fogalmának egyedi nézőpontját, valamint az adóssággazdaság átalakítására vonatkozó felhívását. A könyvet értékesnek tartják mindazok számára, akiket érdekel a közgazdaságtan vagy a társadalomkritika.
Hátrányok:Egyes kritikusok a könyv eredetiségének hiánya miatt bírálják, azzal érvelve, hogy gondolatait más szerzők már korábban is kifejtették. Mások filozófiailag sűrűnek és nehezen áttekinthetőnek találják, azt sugallva, hogy talán nem ez a legjobb bevezetés a közgazdasági gondolkodásba. Panaszkodnak a fordítás minőségére és arra is, hogy a szerző nagymértékben támaszkodik a bonyolult filozófiai hivatkozásokra.
(13 olvasói vélemény alapján)
The Making of the Indebted Man: An Essay on the Neoliberal Condition
A mai neoliberális „új gazdaság” új és radikális újragondolása az adós-hitelező viszony politikai szemszögéből.
„Az adós-hitelező viszony, amely e könyv középpontjában áll, megkülönböztetés nélkül élesíti a kizsákmányolás és az uralom mechanizmusait, mivel ebben nincs különbség a munkavállalók és a munkanélküliek, a fogyasztók és a termelők, a dolgozó és a nem dolgozó népesség, a nyugdíjasok és a jóléti juttatásban részesülők között. Mindannyian „adósok”, bűnösök és felelősek a tőke szemében, amely a Nagy, az Egyetemes Hitelezővé vált.”.
-a The Making of the Indebted Man című könyvből.
Az adósság - mind az államadósság, mind a magánadósság - a gazdasági és politikai vezetők egyik fő gondjává vált. A The Making of the Indebted Man című könyvében Maurizio Lazzarato megmutatja, hogy az adósság távolról sem jelent veszélyt a kapitalista gazdaságra, hanem a neoliberális projekt középpontjában áll. Karl Marx John Millről szóló, kevésbé ismert ifjúkori írásainak, valamint Friedrich Nietzsche, Gilles Deleuze, F lix Guattari és Michel Foucault írásainak újraolvasásán keresztül Lazzarato bemutatja, hogy az adósság mindenekelőtt politikai konstrukció, és hogy a hitelező/adós viszony a nyugati társadalmak alapvető társadalmi viszonya.
Az adósságot nem lehet egyszerű gazdasági mechanizmusra redukálni, mivel ez egyben a „közbiztonság” technikája is, amelyen keresztül az egyéni és kollektív szubjektivitásokat irányítják és ellenőrzik. Célja, hogy minimalizálja a kormányzottak időbeli és viselkedési bizonytalanságát. Örökké egyre jobban eladósodunk az államnak, a magánbiztosításoknak és általánosabb szinten a vállalatoknak. Annak érdekében, hogy adósságainknak eleget tegyünk, egyszerre ösztönöznek és kényszerítenek bennünket arra, hogy életünk, „emberi tőkénk” „vállalkozóivá” váljunk. Ily módon egész anyagi, pszichológiai és affektív horizontunk felborul és átrendeződik.
Hogyan szabadulhatunk ki ebből a lehetetlen helyzetből? Hogyan szabadulhatunk ki az eladósodott ember neoliberális állapotából? Lazzarato szerint fel kell ismernünk, hogy nincs egyszerű technikai, gazdasági vagy pénzügyi megoldás. Ehelyett radikálisan meg kell kérdőjeleznünk a kapitalizmust strukturáló alapvető társadalmi kapcsolatot: az adósságrendszerét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)