Az élet egy másik napja

Olvasói vélemények

Ryszard Kapuscinski beszámolója Angoláról a függetlenség és az azt követő polgárháború idején a személyes elbeszélés és a történelmi kontextus erőteljes keveréke. Noha egyes kritikusok a könyv mélységével és politikai elemzésével kapcsolatos problémákat említenek, sokan dicsérik irodalmi értékét és a káosz és az emberi tapasztalatok eleven leírását Angola történelmének e sorsfordító pillanatában. Kapuscinski képessége, hogy át tudja adni a zűrzavarba sodródott emberek kétségbeesését, zűrzavarát és ellenállóképességét, értékes betekintést nyújt, így ez a könyv fontos olvasmány a modern afrikai történelem iránt érdeklődők számára.

⬤ Élénk és erőteljes írás
⬤ megragadja az angolai emberek tapasztalatait és érzelmeit egy kaotikus időszakban
⬤ egyedülálló betekintést és nézőpontot nyújt a polgárháborúról
⬤ kiváló jellemrajzok és megidéző képek
⬤ fontos történelmi dokumentum egy első kézből származó szemtanútól.

⬤ Hiányzik belőle a hadtörténeti és politikai elemzés
⬤ az olvasót zavarban hagyhatja a különböző érintett frakciókkal kapcsolatban
⬤ egyesek szerint nem ez Kapuscinski legerősebb műve
⬤ rövidnek tartják, önkényes befejezéssel
⬤ egyes kritikusok hiányos beszámolónak tartják.

(56 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Another Day of Life

Könyv tartalma:

1975-ben Angolában dühöngő zűrzavar uralkodott; mindenki, aki csak tehette, ládákat pakolt, és kétségbeesetten elhagyta az ostromlott gyarmatot.

Ryszard Kapuscinski a rá jellemző bravúrral a másik irányba ment, Lisszabonból és a kényelemből Luandába - amely egykor Afrika Rio de Janeirójaként volt híres - és a káoszba könyörgött. Angola, a rabszolgagyarmat, amelyet később bányászatnak és ültetvényeknek adtak át, szegény portugálok nemzedékei számára ígéret földje volt.

Portugáliához tartozott már azelőtt, hogy Észak-Amerikában angolul beszélők éltek volna. A portugál fasiszta diktatúra 1974-es összeomlása után Angola durván elszabadult, ami a még mindig tartó polgárháború katasztrófáját idézte elő. Kapuscinski belevetette magát a dráma kellős közepébe, elhaladt a több ezer, szerencsétlenül elhelyezett ellenőrzőpont mellett, ahol a rossz sibbolett használata élet-halál kérdése volt; feljegyezte benyomásait a fiatal katonákról - Kubából, Angolából, Dél-Afrikából, Portugáliából -, akik egy globális következményekkel járó, ködös háborúban harcoltak; és megvizsgálta az újonnan szerzett szabadsága által meglepett és megosztott ország sajátos brutalitását.

Lengyelből fordította William R. Brand és Katarzyna Mroczkowska-Brand.