Értékelés:

Ginsburg és Jablonka „Az elme ábrázolása” című könyve a tudat összetett jelenségét tárja fel a tudományos felismerések és a művészi illusztrációk keverékén keresztül. Célja, hogy kíváncsiságra és vitára ösztönözzön a tudat természetével és fejlődésével kapcsolatban, és magával ragadó stílusával széles közönséget szólítson meg.
Előnyök:Az olvasók dicsérik a könyvet a tudat témájának érdekes és fantáziadús megközelítése miatt, amely a humort, az anekdotákat és Anna Zeligowski gyönyörű illusztrációit ötvözi. Az írást közérthetőnek és elgondolkodtatónak írják le, amely élvezetessé teszi az összetett gondolatokat. Sokan úgy érzik, hogy kíváncsiságot és csodálatot ébreszt a tudattal és annak eredetével kapcsolatban.
Hátrányok:Egyes kritikusok csalódást keltőnek találják a könyvet, arra hivatkozva, hogy jelentős része illusztrációkból áll, amelyek nem erősítik a szöveget. A kritikák között szerepel, hogy a könyvből hiányzik a tudat evolúciójának alapos és koherens magyarázata, és egyesek szerint a könyv inkább megváltoztatja, mintsem hogy a tudat létező definícióival foglalkozna.
(10 olvasói vélemény alapján)
Picturing the Mind: Consciousness Through the Lens of Evolution
A tudatosság minden lehetséges emberi és nem emberi változatában, szavakon és képeken keresztül vizsgálva.
Mi a tudat, és ki (vagy mi) tudatos - ember, nem ember, nem élő lény? Hogyan fejlődött ki a tudat? A Picturing the Mind ezeket a kérdéseket „látképek” sorozatán keresztül járja körül - Simona Ginsburg és Eva Jablonka rövid, magával ragadó szövegei, amelyeket Anna Zeligowski élénk illusztrációi kísérnek. Ginsburg és Jablonka evolúciós szemszögből kiindulva azt sugallják, hogy a tudatosság számos formát ölthet, és nemcsak az emberekben, hanem még az olyan állatokban is megtalálható, mint a polipok (amelyek úgy tűnik, hogy színváltoztatással fejezik ki érzelmeiket) és a méhek (amelyek más méhekkel társalognak). Meghatározzák a nem tudatos állatokról a tudatos állatokra való átmenet lehetséges evolúciós jelölőjét, és érdekes spekulációkat bocsátanak ki az idegenekről és a mesterséges intelligenciáról.
Minden kép és szöveg kiindulópontként szolgál a beszélgetéshez. A szerzők többek között megvizsgálják, milyen lehet denevérnek lenni (majd később, milyen lehet denevérnek lenni a virtuális valóságban); felteszik a kérdést, hogy az én olyan-e, mint egy lyuk a fánkban; beszámolnak arról, hogy a nőket, a gyerekeket és a nem fehér férfiakat a fehér férfiak egykor kevésbé gazdag tudatosságúnak tartották; és feltárják, mi különbözteti meg az embert - a zene, a szerszámkészítés, a kooperatív szülői magatartás, a pirulás, az érzékenység, a szimbolikus nyelv? A Picturing the Mind című könyvben a kérdések válaszokat sugallnak.