Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv John Newman Edwards életét tárja fel, aki Missouri történelmének befolyásos, ugyanakkor összetett alakja volt, aki erős konföderációs meggyőződéséről és a polgárháború alatti újságírói tevékenységéről volt ismert. A szerzőt, Matthew Hulbertet alapos kutatásaiért és magával ragadó írói stílusáért dicsérik, amely életre kelti Edwards személyiségét és a történelmi kontextust.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és részletes beszámoló egy egyedülálló történelmi személyiségről
⬤ magával ragadó írói stílus
⬤ a polgárháború és az amerikai történelem iránt érdeklődő olvasók számára is vonzó
⬤ betekintést nyújt a média megítélésre gyakorolt hatásába.
Hátrányok:Néhány olvasó kissé zavarosnak találta az elbeszélést; a téma összetettsége talán nem mindenkinek tetszik.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Oracle of Lost Causes: John Newman Edwards and His Never-Ending Civil War
Könyv tartalma:
John Newman Edwards katona, apa, férj és neves író volt. Emellett szenvedélyes alkoholista, párbajozó, kultúrharcos és az őt körülvevő modernizálódó világgal állandóan hadilábon álló ember volt.
Gyermekkorának szekcióválságától és a nyugati határvidék csatamezőitől a második mexikói birodalom utolsó napjain át a polgárháború által gyökeresen megváltoztatott Egyesült Államokig, az Elveszett ügyek orákulumában Edwards egész életében arra törekedett, hogy megőrizze a régi világ mitikus változatát - arisztokratákkal, lovagokkal, leányokkal és rabszolgákkal teli - Észak-Amerikában. A tizenkilencedik századi amerikai politikán és kultúrán átívelő odüsszeia során olyan személyekkel került kapcsolatba, mint William Clarke Quantrill és „Bloody Bill” Anderson gerillavezérek, Frank és Jesse James hírhedt törvényen kívüliek, Joseph Orville Shelby konföderációs tábornok, sőt I. Maximilián császár és Charlotte mexikói császárné is.
Egy olyan ember története ez, aki nem egyszer, hanem kétszer is megtapasztalta a konföderációs vereséget, és azt, hogy hogyan igyekezett alakítani és fegyverként felhasználni e súlyos veszteségek emlékét. Matthew Hulbert történész végül feltárja, hogy a polgárháború nemcsak a hatalmas Nyugat jövőjét határozta meg, hanem azt is, hogy a konfliktus milyen mértékben volt része a társadalmi-politikai felkelések szélesebb, nemzetközi sorozatának.
