Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv az amerikai identitás filmes nézőpontjainak antológiáját mutatja be, de a fejezetek minősége nem egységes: egyesek éleslátó elemzéseket nyújtanak, míg másokat a pártoskodások és az átfogó filmes lefedettség hiánya miatt kritizálnak.
Előnyök:Néhány fejezet, különösen a polgárháborúról, az első világháborúról és a hidegháborúról szóló fejezetek jól megírt, kiegyensúlyozott és érdekes nézőpontokat kínálnak arról, hogy a film hogyan tükrözi az amerikai identitást.
Hátrányok:Az antológia egyenetlen, egyes fejezetek, különösen a második világháborúról és Vietnamról szólóak, pártosak és kiegyensúlyozatlanok. A II. világháborús fejezet korlátozott filmválasztékkal rendelkezik, és gyenge tézist állít fel, amelyet nevetségesnek kritizálnak.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Martial Culture, Silver Screen: War Movies and the Construction of American Identity
Könyv tartalma:
A Martial Culture, Silver Screen az amerikai filmművészet egyik legnépszerűbb műfaját, a háborús filmeket elemzi abból a szempontból, hogy mit árulnak el az amerikai nemzeti identitást formáló narratívákról és ideológiákról. A Matthew Christopher Hulbert és Matthew E. Stanley által szerkesztett kötet azt vizsgálja, hogy a mozgóképipar, különösen Hollywood, milyen mértékben játszott kiemelkedő szerepet az amerikai öndefiníció kialakításában és fejlődésében.
A kronológiai sorrendben haladó tizenegy esszé az amerikai forradalomtól a terrorizmus elleni háborúig terjedő katonai és kulturális konfliktusok filmes változatait mutatja be. Mindegyik egy-egy konkrét háborúról vagy történelmi korszakról szóló filmválogatásra összpontosít, gyakran olyan új keletű produkciókat helyezve előtérbe, amelyek a mozi, a történelem és a kulturális emlékezet kritikai szakirodalmában még mindig kevéssé vizsgáltak. A filmművészetet a nacionalizmus és a "hagyomány feltalálása" szemszögéből vizsgáló Martial Culture, Silver Screen azt vizsgálja, hogy a filmek hogyan rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy ideológiákat keretezzenek, társadalmi koherenciát biztosítsanak, elárulják a kollektív neurózisokat és félelmeket, áldozati vagy hősies narratívákat konstruáljanak, emlékező közösségeket kovácsoljanak, valamint hagyományt és konvenciókat szilárdítsanak meg. A hollywoodi háborús filmek rutinszerűen mutatnak be széleskörű, azonosítható narratívákat - például a rögös úttörő vagy a "jó háború" történetét -, amelyeken keresztül a filmkészítők a múlt reprezentációit találják ki, és olyan narratívákat hoznak létre, amelyek a jelenben diszkrét társadalmi és politikai funkciókat töltenek be. Ennek eredményeképpen a háborús konfliktusok filmes változatai meghatározzák és megerősítik az amerikai nemzeti karakter népszerű értelmezését az erőszak, az individualizmus, a demokrácia, a militarizmus, a kapitalizmus, a férfiasság, a faj, az osztály és a birodalom vonatkozásában.
A Martial Culture, Silver Screen című könyv, amely a háborús filmeket identitáskovácsoló apparátusként és a társadalmi hatalom eszközeiként közelíti meg, feltárja, hogy a hadviselés filmes változatai hogyan segítettek meghatározni a közönség számára, hogy mit jelent amerikainak lenni.
