Az ember, aki feltárta az univerzum titkait

Olvasói vélemények

A „The Man Who Tapped the Secrets of the Universe” című könyv Walter Russell, az autodidakta zseni figyelemre méltó életét és sokrétű eredményeit mutatja be, aki számos területen, többek között a művészetben, az építészetben és a filozófiában is jelentős eredményeket ért el. Az olvasók elgondolkodtatónak és inspirálónak találják, de megjegyzik, hogy a könyv rövid és nem elég mély a tanításait illetően.

Az olvasók dicsérik a könyvet, mert magával ragadó, inspiráló és tömör bevezetés Walter Russell életébe és filozófiájába. Olyan remekműként jellemzik, amely művészien ötvözi a keleti és a nyugati ideológiákat, új meglátásokat és elgondolkodtató gondolatokat nyújtva. Az írást ösztönzőnek és mély elmélkedésre késztetőnek tartják. Tömörsége és motiváló üzenete miatt sokan értékelik ajándékként is.

A kritikusok megemlítik, hogy a könyvet hiányosnak érzik, hiányzik belőle Russell tanításainak és filozófiáinak mélyebb feltárása. Egyes olvasók szerint inkább történelmi, mint gyakorlatias, és kevésbé összpontosít a használható információkra. Emellett, bár a könyv sok érdekes anekdotát tartalmaz, néha hiányzik belőle a részletes kontextus az életéről és küzdelmeiről.

(93 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Man Who Tapped the Secrets of the Universe

Könyv tartalma:

Az 1946-os kiadás 2010-es újranyomása. Walter Russell (1871-1963) amerikai polihisztor volt, aki a festészet, a szobrászat és az építészet terén elért eredményeiről, valamint a fizika és a kozmogóniában kidolgozott egységes elméletéről ismert.

Azt állította, hogy a világegyetem a ritmikus, kiegyensúlyozott kölcsönhatás egységesítő elvén alapul. Ezt a fizikai elméletet, amelyet elsősorban A fény titka (1947) és Az isteni Iliász üzenete (1948-49) című könyveiben fejtett ki, a mainstream tudósok nem fogadták el. Russell azt állította, hogy ez főként a közte és a tudósok között az elme vagy az anyag létezésével kapcsolatos feltevésekben mutatkozó különbségek miatt van így.

Russell emellett jártas volt a filozófiában, a zenében, a korcsolyázásban, és az általa alapított intézmény, a Tudomány és Filozófia Egyetem professzora volt. Úgy vélte, hogy a középszerűség önmaga okozta, a zsenialitás pedig önmaga adományozta.

1963-ban Walter Cronkite az országos televízió esti híradójában Dr. Walter Russell halálát kommentálva úgy említette őt, mint "...

korunk Leonardo da Vincijét. ".