Értékelés:
A „The Man Who Tapped the Secrets of the Universe” című könyv Walter Russell, az autodidakta zseni figyelemre méltó életét és sokrétű eredményeit mutatja be, aki számos területen, többek között a művészetben, az építészetben és a filozófiában is jelentős eredményeket ért el. Az olvasók elgondolkodtatónak és inspirálónak találják, de megjegyzik, hogy a könyv rövid és nem elég mély a tanításait illetően.
Előnyök:Az olvasók dicsérik a könyvet, mert magával ragadó, inspiráló és tömör bevezetés Walter Russell életébe és filozófiájába. Olyan remekműként jellemzik, amely művészien ötvözi a keleti és a nyugati ideológiákat, új meglátásokat és elgondolkodtató gondolatokat nyújtva. Az írást ösztönzőnek és mély elmélkedésre késztetőnek tartják. Tömörsége és motiváló üzenete miatt sokan értékelik ajándékként is.
Hátrányok:A kritikusok megemlítik, hogy a könyvet hiányosnak érzik, hiányzik belőle Russell tanításainak és filozófiáinak mélyebb feltárása. Egyes olvasók szerint inkább történelmi, mint gyakorlatias, és kevésbé összpontosít a használható információkra. Emellett, bár a könyv sok érdekes anekdotát tartalmaz, néha hiányzik belőle a részletes kontextus az életéről és küzdelmeiről.
(93 olvasói vélemény alapján)
The Man Who Tapped the Secrets of the Universe
Az 1946-os kiadás 2010-es újranyomása. Walter Russell (1871-1963) amerikai polihisztor volt, aki a festészet, a szobrászat és az építészet terén elért eredményeiről, valamint a fizika és a kozmogóniában kidolgozott egységes elméletéről ismert.
Azt állította, hogy a világegyetem a ritmikus, kiegyensúlyozott kölcsönhatás egységesítő elvén alapul. Ezt a fizikai elméletet, amelyet elsősorban A fény titka (1947) és Az isteni Iliász üzenete (1948-49) című könyveiben fejtett ki, a mainstream tudósok nem fogadták el. Russell azt állította, hogy ez főként a közte és a tudósok között az elme vagy az anyag létezésével kapcsolatos feltevésekben mutatkozó különbségek miatt van így.
Russell emellett jártas volt a filozófiában, a zenében, a korcsolyázásban, és az általa alapított intézmény, a Tudomány és Filozófia Egyetem professzora volt. Úgy vélte, hogy a középszerűség önmaga okozta, a zsenialitás pedig önmaga adományozta.
1963-ban Walter Cronkite az országos televízió esti híradójában Dr. Walter Russell halálát kommentálva úgy említette őt, mint "...
korunk Leonardo da Vincijét. ".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)