Értékelés:
A „The Man Who Tapped the Secrets of the Universe” című könyv Walter Russell életét és eredményeit mutatja be, feltárva egyedülálló hozzájárulását a művészet, az építészet, a zene és a tudomány különböző területein. Az olvasók elgondolkodtatónak és inspirálónak találják a könyvet, amely Russell életét a kreativitás és a spirituális megvilágosodás példájaként emeli ki.
Előnyök:A könyvet dicsérik azért, mert rövid, lebilincselő olvasmány, amely tömören és lényegre törően mutatja be Walter Russell lenyűgöző teljesítményeit és filozófiai meglátásait. Az olvasók nagyra értékelik a keleti és nyugati ideológiák kombinációját, az inspiráló elbeszélést, valamint a személyes fejlődés és megvilágosodás lehetőségét, amelyet Russell élete példáz. Számos kritika megemlíti, hogy a könyv gondolatébresztő, magával ragadó és remek bevezetés a témában újonnan járók számára.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érzi, hogy a könyv nem elég mélyreható Russell tanításainak és filozófiáinak ismertetése során, és inkább a történelmi érdekesség felé hajlik, mintsem hogy használható meglátásokat nyújtson. Néhány kritikus megemlíti, hogy az írásmód nem biztos, hogy mindenki számára vonzó, és néhányan úgy vélik, hogy több részletet is tartalmazhatott volna a küzdelmeiről és kihívásairól.
(93 olvasói vélemény alapján)
The Man Who Tapped the Secrets of the Universe
2011 Az 1946-os kiadás újranyomása. Az eredeti kiadás teljes fakszimiléje, nem optikai felismerő szoftverrel reprodukálva.
Walter Russell (1871-1963) amerikai polihisztor volt, aki a festészet, a szobrászat, az építészet, valamint a fizika és a kozmogónia területén elért eredményeiről ismert. Azt állította, hogy a világegyetem a ritmikus, kiegyensúlyozott kölcsönhatás egységesítő elvén alapul. Ezt a fizikai elméletet, amelyet elsősorban A fény titka (1947) és Az isteni Iliász üzenete (1948-49) című könyveiben fejtett ki, a mainstream tudósok nem fogadták el.
Russell azt állította, hogy ez főként a közte és a tudósok között az elme vagy az anyag létezésével kapcsolatos feltevésekben mutatkozó különbségek miatt van így. Russell emellett jártas volt a filozófiában, a zenében, a korcsolyázásban, és az általa alapított intézmény, a Tudomány és Filozófia Egyetem professzora volt.
Úgy vélte, hogy a középszerűség önmaga okozta, a zsenialitás pedig önmaga adományozta. 1963-ban Walter Cronkite az országos televízió esti híradójában Dr.
Walter Russell halálát kommentálva úgy emlegette őt, mint "... korunk Leonardo da Vincijét".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)