Az ember bukása és a tudomány alapjai

Olvasói vélemények

A könyv egy merész tézist mutat be, amely a keresztény tanok, különösen Augustinus, Luther és Kálvin tanításainak alapvető szerepét vizsgálja a kora újkori tudományok alakításában. Azzal a korabeli nézettel szemben érvel, amely szerint a modern tudomány kizárólag a vallási babonákon való túllépéssel alakult ki, ehelyett azt állítja, hogy a különböző vallási meggyőződések, különösen az emberi természetről vallott kálvini nézetek, fontos szerepet játszottak a tudományos gondolkodás fejlődésében. A szerző elemzi a történelmi személyiségeket és ellentmondásos nézeteiket, miközben mindezt tudományos és részletes elbeszélésmóddal teszi.

A könyvet kiemelkedő történelmi fegyelmezettségéért és alapos kutatásaiért dicsérik. Részletesen megvizsgálja a vallás és a modern tudomány kialakulása közötti kapcsolatot, megkérdőjelezve a korabeli narratívákat. A recenzensek nagyra értékelik filozófiai mélységét és azt a potenciált, hogy átformálja a kálvinizmusnak a tudományos gondolkodás fejlődésében betöltött szerepéről szóló tudományos diskurzust. Az írást kiválónak, tudományosnak és komoly olvasóknak szólónak jellemzik.

Egyes kritikák közé tartozik a szubjektív értelmezés, amely nem biztos, hogy jól fog tetszeni az elkötelezett ateistáknak vagy naturalistáknak. A modern kreacionizmus kezelését kissé erőtlennek tartják, és a szöveg tudományos jellege kihívást jelenthet a kevésbé művelt olvasók számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Fall of Man and the Foundations of Science

Könyv tartalma:

Peter Harrison a tudományos ismeretek vallási alapjairól ad számot.

Bemutatja, hogy a természet tanulmányozásának a tizenhatodik és tizenhetedik században kialakult megközelítései közvetlenül az ember bűnbeeséséről és arról folytatott teológiai vitákból merítettek, hogy az elme és az érzékek milyen mértékben károsodtak az ősi esemény következtében. A tudományos módszereket - állítja - eredetileg az emberi bűn által okozott kognitív károk enyhítésére szolgáló technikákként találták ki.

Kezdetben a modern tudományt úgy fogalmazták meg, mint a természetről való tudás visszaszerzésének eszközét, amellyel Ádám egykor rendelkezett. Ellentétben azzal a széles körben elterjedt nézettel, amely a tudományt a vallással való konfliktusban látja kialakulni, Harrison amellett érvel, hogy a teológiai megfontolások létfontosságúak voltak a tudományos módszer kialakításában.