A fecskék mindig is féltek a téltől. Számukra ez a haldoklás és a pusztulás időszaka. Mindig is elmenekültek előle, és a déli területek melegét és biztonságát keresték. De ez az év más lesz. A fecskék bölcs és tiszteletreméltó vezetője, Creakwing bejelenti, hogy már túl öreg és gyenge ahhoz, hogy vállalja a több ezer mérföldnyi szárazföldet és tengert átszelő epikus utazást. A hideg, sötét téli hónapok alatt az északi földeken akar maradni, és egyedül próbál túlélni.
Mivel tudják, hogy ez számára szinte biztos halált jelent, fiatal fecskék egy csoportja merész tervet eszel ki vezetőjük megmentésére. Sok más madarat is bevonnak, hogy segítsenek a tervben. Köztük a tolvaj rigók, egy fogságban tartott sárga madár, egy ragyogóan leleményes kékcinege, egy bölcs öreg bagoly, aki nem is olyan bölcs, mint hiszi...., és végül, kint az óceán jeges pusztaságaiban a titokzatos viharmadarak.
A hosszú és veszélyes út során lesz diadal és tragédia, egy epikus átkelés, amelyről a bárdok fecskék mesélnek és énekelnek majd nemzedékeken át. A "Creakwing's Crossing" egy felkavaró mese, amely a Kenneth Grahame "The Wind in The Willows" című regényétől Richard Adams "Watership Down" című regényéig terjedő irodalmi hagyományban jelenik meg. Ez a mese arra is emlékeztet bennünket, hogy bár az ember által létrehozott határok továbbra is feszültségeket és konfliktusokat okoznak, a természet nem ismer határokat, és a fecskék továbbra is ugyanolyan szabadon mozognak az égen, mint mindig is tették, a vándorlás ősi misztériumában.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)