Humans and Their Environment, Beyond the Nature/Culture Opposition
A természet modern felfogása a XVII. században jelent meg: a természet mint mechanikus tárgy, amelyet alá kell vetni az emberi észnek. A modern természetfelfogást egy hosszú hagyomány a görög phusisra vezeti vissza. A phusis valójában dinamikus folyamatra utal, és a természet modern paradigmájának kritikájával foglalkozik, szemben a kultúrával.
A neoliberális kapitalizmus által erőltetett ideológiai, gazdasági és pénzügyi modell középpontjában az általunk természetnek tekintett dolog uralmának és az ember általi kizsákmányolásának elve áll. A növekedésen alapuló modell formálja és pusztítja az emberi közösségeket, valamint azt a környezetet, amelyre támaszkodnak, és amelyből élnek.
Az éghajlati vészhelyzet, valamint a Föld erőforrásainak korlátozott kapacitása megköveteli az átmenetet egy másik világ ökoszocializmusa felé. A görög phusisszal való antropológiai szembesülés arra hív minket, hogy szakítsunk a kapitalizmussal, amely a technológiák nagyarányú és meggondolatlan használatán alapul, és csak a pénzügyi profitra törekszik. Az eredmény egy pusztító produktivizmus. Ehelyett komplexitásukban kell figyelembe vennünk az emberek társadalmai, technikai gyakorlataik és környezetük közötti kölcsönhatásokat. Az egyének és a többiek túlélése a tét. Összefoglalva: a természet maga a kultúra.
Előszó az angol kiadáshoz. 3.
Bevezetés. 9.
Természet és kultúra között. 15.
I. Az ember és környezete az ókori Görögországban. 19.
II. A felvilágosodás filozófusaitól a modern antropológusokig 37.
III. Az antropológiai determinizmusokon túl: Permeabilitások 47.
IV. Az ember és környezete: Interaktív kapcsolatok 57.
V. Az ember és környezete ökoszocialista megértéséhez. 65.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)