Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.
The Nature of Human Persons: Metaphysics and Bioethics
Van-e közös természet, amely minden emberben közös? Milyen alapvető tulajdonságok határozhatják meg ezt a természetet? Ezek a kérdések a filozófiatörténet legszélesebb körben megvitatott témái közé tartoznak, és továbbra is állandó érdeklődés és vita tárgyai.
Az emberi személyek természete az emberi lényeg összetételének metafizikai vizsgálatát kínálja. Ahhoz, hogy egy emberi lény létezzen, szükség van-e anyagtalan elmére, fizikai testre, működő agyra, lélekre? Jason Eberl azt is megvizsgálja, hogy mi az identitás kritériuma egy fejlődő emberi lény esetében - vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy emberi lény az idő múlásával bekövetkező fizikai és pszichológiai változások ellenére továbbra is személyként létezzen? Eberl vizsgálata Aquinói Tamás XIII.
századi filozófus és teológus elméleti perspektíváját mutatja be és védi meg. A leíró történeti elemzésen túlmutatva ez a könyv Aquinói beszámolóját az emberi természetről közvetlen összehasonlításba helyezi több kiemelkedő kortárs elmélettel: a szubsztancia dualizmussal, az emergencializmussal, az animalizmussal, az alkotmányossággal, a négydimenzióval és a megtestesült elme elméletével. Ezek az elméletek különböző következtetésekkel szolgálnak arra vonatkozóan, hogy az emberi lények mikor jönnek először létre - a fogantatáskor, a terhesség alatt vagy a születés után -, és hogyan kellene meghatározni az emberi lények halálát.
Végül pedig e nézetek mindegyike sajátos indoklást kínál arra vonatkozóan, hogy az emberi lények túlélhetik-e a halált, és ha igen, hogyan. Végső soron Eberl amellett érvel, hogy az emberi természetről szóló thomista beszámoló sokkal holisztikusabban és kívánatosabban foglalkozik az emberi természet és a túlélés kérdéseivel, mint a többi elmélet, és összefüggő képet nyújt az ember folyamatos létezéséről a fogantatástól az életen át a halálig és azon túl.
