Az én filozófiám - És más esszék korunk erkölcsi és politikai problémáiról: Benedetto Croce egy esszéjével - Bevezetés filozófiájába

Olvasói vélemények

A könyv Benedetto Croce filozófiai gondolatainak tömör bemutatására szolgál, több tematikus részre osztott esszéinek válogatásán keresztül. Bár olvasmányossága és lényeglátó tartalma miatt dicsérik, kritikával is illetik száraz, szisztematikus megközelítése és a szerző időnként bántó hangneme miatt.

⬤ Rendkívül olvasmányos
⬤ értékes betekintést nyújt Croce történelemfilozófiájába és esztétikájába
⬤ a 20. század eleji olasz szellemi életet öleli fel
⬤ művelt laikusok és némi filozófiai háttérrel rendelkezők számára egyaránt alkalmas
⬤ ötletekben gazdag, jól felépített esszékben.

⬤ Croce írói stílusa száraz lehet és terhesnek hat
⬤ az első esszé hangneme elütő
⬤ a rendszerfilozófia nem kedvezett, ami ronthatja a mű megbecsülését
⬤ néhány esszé filozófiai előismeretek nélkül megközelíthetetlen lehet.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

My Philosophy - And Other Essays on the Moral and Political Problems of Our Time: With an Essay from Benedetto Croce - An Introduction to his Philosop

Könyv tartalma:

Az én filozófiám és más esszék korunk erkölcsi és politikai problémáiról by BENEDETTO CROCE. Tartalom: A kötetben többek között a következők szerepelnek: Beszédek a filozófiáról I. Az én filozófiám n a. Korunk erkölcsi problémája 21 3. Az erkölcsi probléma 21 3. A filozófia és a filozófia: A filozófia és a filozófia. Miért nem tehetünk róla, hogy kereszténynek nevezzük magunkat 37 A politika filozófiája 4. A politikamentes ember 51 5. Az állam mint barát és mint ellenség 55 6. Egy esszé a kommunista filozófiáról 64 7. Az állam mint barát és mint ellenség. Megjegyzés a kommunizmus mint gyakorlati politika történetéhez 68 8. Az osztályok mint valóságos entitások eszméje 79 9. Az arisztokrácia és a tömegek 84 10. A politikai igazság és a népi mítoszok 88 n. Liberalizmus és demokrácia 93 12. Igazságosság és szabadság 97 13. Szabadság és forradalom 109 14. A - Szabadságelmélet még egyszer 15. A szabadság elmélete. Az igazságosság mint jogi felfogás 115 16. Béke és háború 117 17. A háború idealizálása 120 18. A hazafiság egy használaton kívüli szó 125 19. A történelem denacionalizálása 127 Az etika és az esztétika problémái 20. A történelem denacionalizálása. Az értelmiségi élet erkölcs és esztétika 131 21. A művészet mint a tiszta tudás formája 137 22. A két profán tudomány Esztétika és közgazdaságtan 140 23. A kötelességek konfliktusa 153 24. Kézi munka és az elme munkája 158 Történelemfilozófia 25. A gondviselés vagy az eszme ravaszsága 167 26. A célok története és az eszközök története 172 27. Az események története és az értékítéletek 176 28. Az egyéniség dicsérete 180 29. Proust A dekadens történelmi módszer példája 208 Különböző gondolatok 30. Szexualitás és spiritualitás 217 31.

Adósságunk a gondolkodással szemben 219 32. Az örök problémák 221 33. Az örök igazság 222 34. A végső filozófia 224 35. Az örök élet 225 36. A filozófia és az erkölcsi élet azonossága 226 37. Egy öreg filozófus monológja 233. BESZÉDEK A FILOZÓFIÁRÓL. FILOZÓFIAIM: MINDIG VISSZALÁMULTAM a felkérést, hogy filozófiámat röviden, népszerű módon fejtegessem, részben azért, mert a filozófiát, mint minden más emberi művet, csak az értheti meg igazán, aki a szakmában járatos, részben pedig azért, mert ennek a birtokos énnek rossz hangzása van. Minden mesterember, aki felveszi azt a munkát, amelyet egy munkatárs vagy elődje elejtett, és a tökéletesség felé viszi tovább, nem az övének, hanem a mi munkánknak nevezi. De mostanra elértem azt a kort, amikor, ahogy Giovanni Prati írta, a szívemben felemelkedik a már nem létező napok szomorúsága. Az ő szerencséje az volt, hogy ismerte a szomorúságot, de nem esett kétségbe, mint mi, a mészárlás és a pusztulás mindent körülvevő homályában, amit kedvesnek vagy szentnek tartottunk. Elértem azt a kort, amikor egy ember élete olyan múltnak tűnik, amelyet egyetlen pillantással áttekinthet, és amikor ő maga is elfoglalja helyét a történelemben, vagy hogy egyszerűbben fogalmazzak, úgy néz magára, mintha halott lenne. Ezért vagyok most hajlandó röviden eleget tenni a kérésnek, amennyire szerény és ésszerű.

Összhangban azzal a hasonlatommal, hogy a mesterség mindig a kollaboráció kérdése, meg kell szabadulnunk attól a látszattól vagy illúziótól, hogy egy filozófus műve vagy rendszere a valóság úgynevezett misztériumának önbeteljesítő kinyilatkoztatása...