Olvasói vélemények
Összegzés:Quiara Alegría Hudes memoárja az Egyesült Államokban Puerto Ricó-i nőként felnövő multikulturális életének gazdag és vibráló feltárása, amelyet gyönyörű próza és érzelmi mélység jellemez. Az olvasók nagyra értékelik történetmesélését, amely rezonál a hasonló háttérrel rendelkezőkkel, miközben rávilágít az identitás és a kultúra összetettségére is. Egyes kritikák azonban kiemelik, hogy szükség lenne szorosabb szerkesztésre és tömörebb történetmesélésre.
Előnyök:A memoár gyönyörű, költői írásmóddal és gazdag képi világgal rendelkezik, és megmutatja Hudes Pulitzer-díjas drámaíró tehetségét. Az olvasók mélyen kötődnek az élményeihez, különösen azok, akik hasonló kulturális háttérrel rendelkeznek. A hangoskönyv, amelynek narrátora maga Hudes, fokozza az érzelmi hatást. A személyes és közösségi küzdelmekről is éleslátó kommentárokkal szolgál, és felhívja a figyelmet a közösségét érintő súlyos problémákra.
Hátrányok:Néhány olvasó hosszadalmasnak találta az emlékiratot, és úgy érezte, hogy ismétlődő részleteket tartalmaz, amelyek csökkentik a hatást. A kritikusok megemlítették, hogy egyes részek önsajnálatot vagy túlságosan hosszúra nyúlt írást éreztek. Megjegyezték a világos szerkezet hiányát, és egyes kritikák szerint hiányzik a hagyományos elbeszélői ív (eleje, közepe és vége).
(23 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
My Broken Language: A Memoir
Könyv tartalma:
GOOD MORNING AMERICA BUZZ PICK - A Pulitzer-díjas drámaíró és az In the Heights társszerzője lírai történetet mesél a felnőtté válásról egy betegeskedő philadelphiai barrio hátterében, ahol a Puerto Ricó-i családja a kollektív múzsa.
„Quiara Alegría Hudes a maga nemében játszik. Mondatai elállítják a lélegzetedet. Milyen szerencsések vagyunk, hogy ő meséli el a történeteinket. „- Lin-Manuel Miranda, a Hamilton és az In the Heights díjnyertes alkotója.
AZ ÉV EGYIK LEGJOBB KÖNYVE: NPR, New York Public Library, BookPage, BookRiot
Quiara Alegría Hudes volt az éles szemű lány a lépcsőn, miközben a családja dacos táncot járt egy szűk észak-philadelphiai konyhában. Édesanyja, nagynénjei és unokatestvérei lenyűgözték, de a barriók ki nem mondott, el nem mondott történetei kísértették - még akkor is, amikor megpróbálta megtalálni a saját hangját az őt körülvevő nyelvtengerben, az írott és beszélt, angol és spanyol, testek és könyvek, nyugati művészet és szent oltárok tengerében. Családja a magánpanteonjává vált, erőteljes orisha-szerű nők gyülekező körévé, tragikus, valós sebekkel, és ő megfogadta, hogy elmondja a történeteiket - de előbb le kell szállnia a lépcsőről, és csatlakoznia kell a tánchoz. Meg kell találnia a nyelvét.
Hudes zeneszeretetét és családja dalait, Észak-Philadelphia és Yale tanulságait egybefonva, ez egy multimítikus merülés az otthonba, az emlékezetbe és a hovatartozásba - egy megszállott lány elbeszélése, aki azért küzdött, hogy művész lehessen, és megörökíthesse a világot, amelyet szeretett, annak minden vad és finom szépségében.
AZ ANDREW CARNEGIE-ÉREM HOSSZÚ LISTÁJÁN SZEREPEL
