Olvasói vélemények
Összegzés:Owen Flanagan könyve az etikát kultúrákon átívelő szemszögből vizsgálja, árnyaltan vizsgálva az erkölcsöt és annak az emberi boldogulásra gyakorolt hatását. Bár az írás átgondolt és lebilincselő, néhány olvasó úgy találta, hogy egyes részei túlságosan szószátyárnak bizonyultak, vagy hiányoztak belőlük az egyértelmű következtetések. Összességében a könyv jelentős hozzájárulásnak tekinthető az etika területéhez.
Előnyök:⬤ Gondolatébresztő és éleslátó írás.
⬤ Az erkölcsről alkotott kulturális nézőpontok széles skálájával foglalkozik.
⬤ A szerzőt dicsérik világosságáért és mélyreható ismereteiért.
⬤ Gyönyörűen bemutatott könyv, amelyet sokan élvezetesnek találnak olvasni.
⬤ Kibővíti a beszélgetést arról, hogy mi tekinthető etikusnak és erkölcsösnek multikulturális kontextusban.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó túlságosan terjedelmesnek vagy kanyargósnak találja a könyvet, ami frusztráló részeket eredményez.
⬤ Számos kritika megemlíti, hogy a vitákból nincsenek konkrét válaszok vagy következtetések.
⬤ A szöveg egyes részeit az áttekinthetőség érdekében össze lehetne tömöríteni.
⬤ Bizonyos érvek nem meggyőzőnek vagy kétértelműnek tűnhetnek.
(15 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Geography of Morals: Varieties of Moral Possibility
Könyv tartalma:
Az erkölcs földrajza rendkívüli ambíciójú mű: a nyugati filozófia szűklátókörűségének vádja, átfogó párbeszéd az antropológia, az empirikus morálpszichológia, a viselkedési közgazdaságtan és a kultúrák közötti filozófia között, valamint a világfilozófia által nyújtott ön-, társadalmi és politikai fejlődés lehetőségeinek mélyreható feltárása.
Multikulturális, kozmopolita világban élünk. Ezek a világok sajátos erkölcsi ökológiák, amelyekben az emberek különböző életfilozófiákat valósítanak meg és testesítenek meg, és az elméről, az erkölcsről és az élet értelméről másként gondolkodnak, mint a tipikus WEIRD - nyugati, művelt, iparosodott, gazdag, demokratikus - ember. Ez nem kényszerhelyzet; ez egy lehetőség. Sokan úgy gondolják, hogy a kultúrák közötti megértés hasznos egy olyan modus vivendi kialakításához, amelyben a különböző világokból származó emberek nem esnek egymás torkának, és tolerálják egymást. Flanagan azt a sokkal izgalmasabb lehetőséget hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti filozófia lehetőséget nyújt az erkölcsi lehetőségek változatainak feltárására, a más hagyományoktól való tanulásra, valamint az ön-, társadalmi és politikai fejlődésre. Más élő hagyományokban - konfuciánus, daoista, buddhista, hindu, dzsainista, muzulmán, indián és afrikai - léteznek olyan világalakítási módok, amelyekből a nyugati országok polgárai profitálhatnak. A kultúrák közötti tanulás védelmet jelent.
Az ellen, amit Alasdair MacIntyre úgy nevez, hogy a neveltetés fogságában vagyunk.
Flanagan olyan örökérvényű témákat feszeget, mint hogy van-e valami a közös emberi természet eszméjében, az emberi erkölcs pszichobiológiai forrásai, az én természete, az erkölcsi kiválóság szerepe a jó emberi életben, valamint hogy az erkölcs empirikus vizsgálata hozzájárulhat-e a normatív etikához, és ha igen, hogyan. Az erkölcs földrajza példázza, hogyan lehet a multikulturalizmust és a globális interakciót tisztelettel úgy felfogni, mint ami nemcsak az üzlet és a kereskedelem számára nyújt lehetőségeket, hanem a társadalmi-morális és politikai fejlődés lehetőségeit is minden oldalról. Ez a könyv célja, hogy megváltoztassa a normatív etika és az erkölcspszichológia művelésének módját.
